Ki fizet, ha kiadtad a lakásod és eltűnik a bérlő?

Számtalan legenda és nem legenda kering különböző ingatlan-bérbeadással kapcsolatos rémtörténetekről, aminek sajnos mindig van alapja.

Az emberek ennek ellenére sokszor figyelmetlenül és kapkodva kötik meg a szerződést írásban, vagy csak szóban. Nem árt azonban tisztában lenni az apróságokkal, kiskapukkal, és ha már minden borul, akkor is tudjon a bajbajutott mit kezdeni a szituációval.

Az első a szerződés

Az első probléma a bérleti szerződésekkel az, hogy sok esetben nem kötnek írásbeli megállapodást a felek - mondta el dr. Lászay György ügyvéd. Ez amiatt van, mert nem akarnak írásbeli bizonyítékot a bérbeadásról arra az esetre, ha az adóhatóság látókörébe kerülne a bérleti jogviszony.

Ez annyiból érthető, hogy a jelenlegi jogszabályok szerint a bérleti díj után személyi jövedelemadót és tb-járulékokat is kell fizetni, ami annyira meg tudja növelni a bérleti díjat, hogy azt senki nem fizetné ki, illetve a bérbeadónak nem érné meg kiadni.

Ez persze nem csak az írásbeli szerződésre vonatkozik, hiszen a szóbeli megállapodás ugyanúgy érvényes, csak az esetleges jogvita kialakulása esetén nehezebb bármit bizonyítani. Éppen azért, hogy ezt elkerüljük, az első alapvető szabály az, hogy szerződést mindig kell kötni, és lehetőleg ne egyedül, hanem szakember segítségével - tanácsolja a szakértő.

Buktatók

Ha bérbeadásról van szó, akkor két nagy buktatóval kell számolnia a bérbeadónak. Az egyik eset, ha a bérlő kiköltözik, és úgy tűnik el, hogy jelentős tartozást halmozott fel, azt maga után hagyva. Ilyenkor polgári peres eljárást lehet indítani, de csak akkor, ha megadjuk az alperes, tehát a bérlő lakcímét, ami szinte lehetetlen, hiszen a bérlők legritkább esetben rendelkeznek lakástulajdonnal, így a bejelentett címük vagy egy korábbi albérlet címe, vagy az éppen aktuális ingatlané.

A másik buktató, ami kissé szerencsésebb, ha a bérlő nem hajlandó kiköltözni úgy, hogy nem fizeti a bérleti és a közüzemi díjakat. Ebben az esetben is polgári peres eljárás indítását tanácsolja dr. Lászay György.

Mire figyeljünk még?

Az adott ingatlant kényelmesebb és nyugodtabb is ismerősnek bérbe adni. Ha mégis idegen veszi majd ki a lakást, akkor egy erre szakosodott ingatlanirodán keresztül is el lehet indítani a folyamatot, mert ők előzőleg megszűrik az ügyfeleket. De akár szelektálhat is a bérbeadó, mégpedig ha mondjuk egyetemistáknak adja ki a lakást, akik eleve nem maradnak feltétlen sokáig egy helyen, kitenni is könnyebb. Az ingatlanirodán kívül még az is egy biztonságos háttér lehet, ha valakinek a munkáltatója köti meg a bérleti szerződést.

Ellenben egy kisgyerekes család esetében nemcsak a birtokvédelem eszközeivel kell szembenézni, hanem esetleg a gyámhatósággal, a családvédelemmel vagy radikális esetben akár a sajtóval is. A bérleti szerződés megkötésekor mindig kérjünk óvadékot - tévesen kaució -, mert ez a bérbeadónak jelent biztonságot, és a bérlőre nézve is van visszatartó ereje. Legtöbb esetben háromhavi bérleti díjat szokás elkérni, de jobb állapotú lakás esetén többet is lehet, lényegében nincsen felső határ.

Akadnak még különböző trükkök arra, hogy bebiztosítsa magát a bérbeadó, például, ha a közüzemi mérőórákat átíratjuk a bérlő nevére, akkor komoly tartozás esetén nem a tulajdonosnak kell üldözni a bérlőt, hanem a szolgáltatónak. Kezességet a kábeltévé vagy a telefonszolgáltatók szoktak kérni a bérbeadótól, de ebbe semmi szín alatt nem célszerű belemenni, hiszen megeshet, hogy a bérlő eltűnik, és a hátrahagyott tartozást a tulajdonos lesz kénytelen kifizetni.

Bármikor le lehet ellenőrizni

A bérbeadónak joga van a bérlő ellenőrzésére, amit bármikor meg lehet tenni, de csak úgy, ha nem zavarjuk szükségtelenül a bérlőt - mondja el a szakértő, sőt, a rendszeres ellenőrzésnek van a legnagyobb visszatartó ereje. Van olyan probléma is, amire nincsen megoldás, nevezetesen a szerződésszegő bérlő kiköltöztetése. Ennek folyamata a szerződés felmondása, írásbeli felszólítás, majd a polgári per indítása a lakás kiürítése iránt. Ez persze nem teljesen ideális, mert a bérlő addig, amíg a per folyik, bent lakik, fogyaszt, vagy akár kárt okoz.

Ennek megelőzésére terjedt el, hogy a felek rögzítik a szerződésben, hogy a bérlő hozzájárul ahhoz, hogy a bérbeadó önhatalommal birtokba vegye a lakást, vagy zárat cseréljen, de önhatalmúlag még a bérlő felhatalmazása esetén sem lehet kirakni a bérlőt a lakásból. 

Miért kap több jogot az ideiglenes lakó?

Ezek után logikus, hogy felmerül a kérdés: miért a bérlőt védi a jogszabály? A szakértő elmondása alapján a birtokvédelmi jog eszközei mindig azt a személyt védik, aki az ingatlant birtokolja, tehát, ha a bérlő a használója az ingatlannak, akkor őt illeti meg a birtokvédelem mindenki mással, még a tulajdonossal szemben is.

Az indok kifejezetten szociális jellegű. Laikusan megfogalmazva: a bérleti jogviszony esetén a tulajdonos érdekei tisztán anyagi jellegűek, tehát bevételszerzés céljából adja ki a lakását. A lakást használó bérlőnek ezzel szemben az az otthona. Az otthon nagyobb védelmet érdemel, mint az anyagi haszonszerzés.

Van olyan is, hogy nincs megoldás

Sajnos nem minden esetben van megoldás, illetve sokszor csak jelentős pénz- és időveszteség árán tudja érvényesíteni a jogait a tulajdonos. Mindenképpen célszerű a bérleti szerződést írásba foglalni szakember segítségével, azonban ezzel a problémáknak csak egy része előzhető meg. Ha valaki mindenáron kiadja mégis az ingatlant, a legjobb, ha ismerőssel köt megállapodást. Ilyenkor általában kevesebb az ebből származó bevétel, mint ha üzletszerűen adná ki a tulajdonos, mégis nagyobb a biztonság.

• ingatlanpiac
• albérlet
• belföld
• Terasz