Indul az iskola! 5 nap múlva életbe lépnek az új jogszabályok

Szeptember 1-jétől megszűnik a pedagógusoknál a kéthavi tanítási időkeretre vonatkozó rendelkezés, az óvodai nevelési és iskolai tanév rendjében meg kell határozni a nemzeti összetartozás napjával kapcsolatos megemlékezés időpontját, és emelkedik az alapfokú művészetoktatási intézményekben fizetendő térítési díj felső határa.

Az oktatási államtitkárság tanévkezdő kiadványa szerint az egyik változás, hogy emelkedik az alapfokú művészetoktatási intézményekben fizetendő térítési díj felső határa, a változás értelmében a térítési díj tanévenként a szakmai feladatra a tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának maximum 20 százaléka lehet - 15 helyett - a 18 éven aluli tanulóknál; illetve legfeljebb 40 százaléka lehet - 35 helyett - 18 éven felüli, de 22 éven aluli tanulóknál.

A többlettanításért járó óradíjat havonta megkapják a pedagógusok

Eltörölték a kéthavi tanítási időkeretre vonatkozó szabályozást, a 2006-ban bevezetett és számos vitát kiváltó, a pedagógusok heti kötelező óraszámát két hónapos speciális munkaidőkeretben történő elszámolását előíró rendelkezések kiiktatásával lényegesen csökkennek a nevelési-oktatási intézmények adminisztrációs terhei.

A tanítási időkeretre vonatkozó rendelkezések 2011. szeptember 1-jei hatályon kívül helyezésével visszaáll a 2006 előtti gyakorlat, vagyis a többlettanításért járó óradíj havonta történő elszámolásának rendszere, így a pedagógusok a többlettanításért járó juttatásaikat már minden hónapban megkaphatják.

Az óradíj továbbra is kizárólag a heti kötelező óraszám felett ténylegesen megtartott órákért jár, és azokat a helyben kialakított adminisztrációs gyakorlat alapján kell majd nyilvántartani.

Kötelező megemlékezés a nemzeti összetartozás napjáról

Az óvodai nevelési év rendjében, illetve az iskolai, kollégiumi tanév helyi rendjében ezután meg kell határozni a nemzeti összetartozás napjával kapcsolatos megemlékezés - június 4., a trianoni békeszerződés évfordulója - időpontját is. Az iskolai emléknap célja, hogy erősítse a magyarországi és a határon kívül élő magyar gyermekek, tanulók közötti kapcsolatokat, lehetővé tegye közös történelmünk, valamint a Kárpát-medence évezredes múltjának, kultúrájának alaposabb megismerését.

Pontosították az osztályozóvizsga megtagadásának feltételét

A tanulók mulasztásával kapcsolatosan módosították, hogy a nevelőtestület mikor, milyen mértékű hiányzás esetén tagadhatja meg az osztályozóvizsga letételét: a rendeletben most pontosított feltételek fennállása esetén akkor, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanítási órát. Pontosították - egyéb jogszabályhelyekkel összhangban - a szakmai képzés foglalkozásairól történő mulasztás maximumát is.

Bővült a kormányhivatalok felelősségi köre

Változás még, hogy a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények nyilvántartásba vételével, működésének engedélyezésével, fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzésével összefüggő feladatok július 1-jei határidővel átkerültek a fővárosi és megyei kormányhivatalok feladatkörébe, módosítás következtében a kormányhivatalokhoz kerültek elsőfokú hatósági jogkörök, ilyen például a kötelező felvételt biztosító oktatási intézmény kijelölése.

Ide tartoznak még hatósági ellenőrzési, szabálysértési feladatok, az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint bizonyos, érettségivel kapcsolatos feladatok, a tanulmányok alatti vizsgáztatást végző független vizsgabizottsággal kapcsolatos feladatok, önkormányzati intézkedési tervvel kapcsolatos feladatok, a fejlesztési tanácsi képviselet, továbbá a határon túli diák- és pedagóguskedvezmények megállapításával kapcsolatos feladatok. Az érettségi vizsgákkal kapcsolatban a kormányhivatalok több feladatot átvettek az Oktatási Hivataltól.

Változások a normatív hozzájárulásokban

A tanévkezdő kiadvány a finanszírozás kapcsán rögzíti, hogy a közoktatási közfeladatot ellátó egyház a normatív hozzájáruláson és támogatásán túl kiegészítő támogatásra jogosult. Ennek összege a 2010. évi 190 ezer forintról 230 ezer forintra emelkedett, ez az egyházat a közoktatási törvényben meghatározottak szerint számított gyermek- és tanulólétszám alapján illeti meg. A közoktatási feladatot ellátó intézményt fenntartó országos kisebbségi önkormányzat ugyanilyen összegű, 230 ezer forintos kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatásra jogosult a normatív hozzájáruláson és támogatáson túl.

A humánszolgáltatók normatíva igénylési feltétele kiegészült azzal, hogy sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók után 2011. szeptember 1-jétől akkor vehető igénybe a normatív hozzájárulás és támogatás, ha az intézmény működési engedélye meghatározza a közoktatási törvény szerint a fogyatékosság típusát is.

A dokumentum kitér arra is, hogy a közoktatási törvény 2009-es módosítása lehetővé teszi, hogy az óvoda 2010. szeptember 1-jétől felvegye azt a körzetében lakó gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelmét teljesítette, és maradt szabad helye. Az intézményfenntartók számára ez eddig csupán lehetőség volt, központi költségvetési hozzájárulás nélkül, a forrásról az önkormányzatnak kellett gondoskodnia. 2011. szeptember 1-jétől már ezek után a gyermekek után - vagyis akik 2009. január 1. és 2009. június 30. között születettek - is igényelhető a közoktatási alaphozzájárulás.

• iskola
• iskolakezdés
• jogszabályi tudnivalók nőknek
• belföld
• Terasz