Plágiumügy: hibáztam, elnézést kérek, lemondok

Schmitt Pál köztársasági elnök kisdoktori disszertációjának nagy része plágium, egyszerű fordítás. Erről először a HVG írt, majd a lap állításait is vizsgáló Schmitt-bizottság két hónapos munka után ugyanerre jutott, leszámítva, hogy a lopással megszerzett doktori címért nem a köztársasági elnököt hibáztatták, hanem a bírálókat, akik nem vették ékszre, hogy Schmitt Pál lopott. Erről bővebben Schmitt Pálról szóló rovatunkban olvashatsz.

Az ország első embere erre közölte, nem mond le, hiszen a bizottság jelentése is őt igazolja: nem ő hibás. Tőlünk nyugatabbra Karl-Theodor zu Guttenberg német védelmi miniszterről derült ki, hogy plagizált. Először ő is tagadott, de hamar elismerte, hogy plagizált, és le is mondott az ottani bizottság jelentése után, ami megerősítette a lopást.

Németországban tavaly februárban robbant a Guttenberg-botrány, először a Süddeutsche Zeitung írt arról, hogy a védelmi miniszter "idegen tollakkal" ékeskedve írta meg dolgozatát. A miniszter a vádakat zavarosnak nevezte, akárcsak Schmitt Pál.

A bayreuthi egyetem, ahol Guttenberg 2007-ben doktorált, egy nappal - és nem egy héttel, mint itthon - a botrány után vizsgálatot kezdett a plágium gyanújának tisztázása érdekében, és március 6-ig adott időt a politikusnak arra, hogy hivatalos formában foglaljon állást.

A bizottság jelentése előtt doktori címének visszavonását kéri

Guttenberg a harmadik napon, válogatott újságírók előtt, kérdésfeltevéseket nem engedélyezve jelentette be, lemond doktori címének használatáról, ám leszögezte azt is, hogy posztjáról nem hajlandó lemondani, és továbbra is nyomatékosan visszautasította azokat az állításokat, melyek szerint disszertációjának egyes fejezeteit más írásművekből emelte volna át. Mint fogalmazott, dolgozata "kétségkívül tartalmaz hibákat", amivel a felhasznált forrásművek korrekt megjelölésének részleges hiányára utalt.

Alig telt el viszont három nap, és Guttenberg megtört, bevallva, hogy disszertációjában "súlyos szakmai hibákat" követett el. A miniszter ezután doktori címének visszavonását kérte, és a parlamentben is bocsánatot kért.

Az egyetem jogi karának doktorálási bizottsága ezután állapította meg, a miniszter doktori disszertációjában nem tett eleget az objektív tudományos előírásoknak. A bizottság konkrétan azt rótta fel, hogy az idegen forrásmunkákból szó szerint vagy értelemszerűen a dolgozatába átemelt részeket nem tüntette fel lábjegyzetben, illetve a forrásművek jegyzékében, ez pedig a jogi előírások és a tudományos munkára vonatkozó alapelvek megsértését jelenti. A minisztert az egyetem megfosztotta doktori címétől.

Guttenberg ekkor még mindig nem nyújtotta be lemondását, erre csak azután került sor, hogy a kancellári hivatal átvett egy több mint 20 ezer névvel ellátott
tiltakozó levelet.

Az aláírók - doktori címmel rendelkező tudósok, valamint doktoranduszok és egyetemisták - azt vetették Merkel kancellár szemére, hogy Guttenberget védelmezve gúnyt űz a tudomány munkatársaiból és a disszertációjukat önállóan, becsületesen író szakemberekből.

Ernst-Ludwig Winnacker, a német kutatók társaságának elnöke leszögezte, a védelmi miniszternek alaposan meg kellene gondolnia, hogy a történtek után kiállhat-e a katonák vagy a Bundeswehr egyetemének hallgatói elé, és ott
erényekről szónokolhat-e. - Azok, akik ilyesmit tesznek - plagizálnak -, a tudomány terén örökre elintézték magukat - jelenti ki Winnacker.

Az itthoni történet ma már mindenki ismeri: az egyetem még nem fosztotta meg Schmitt Pált a címétől, ehelyett mentegetni próbálta. A Magyar Tudományos Akadémia nem tett szenvedélyes nyilatkozatot a tudomány megcsúfolásáról, inkább nem kommentálta a vizsgálat eredményét. Mindemellett Schmitt Pál sem mondott le doktori címéről, inkább azt nyilatkozta, hogy a bizottság jelentése őt igazolta. Schmitt kijelentette azt is, hogy a köztársasági elnöki posztját is megtartja, hiszen nem egy 20 évvel ezelőtti kisdoktori miatt választották meg, hanem más kvalitásai miatt.

Magyarországon egyelőre csak az oktatók szólaltak meg, és fejezték ki rosszallásukat. Többen felháborodva nyilatkoztak az ügyről a hvg.hu-nak, és közös fellépést is fontolgatnak. A Pécsi Tudományegyetem egyik tanára például a bizottsági jelentés után leszögezte: nem vállal több bírálatot. Kérdés, hogy ez mire lesz elég.

• belföld
• schmitt pál
• Terasz