Így néz ki a Föld ikertestvére

A felfoghatatlan méretű világegyetem máig számos titkot rejt, és sok esetben még a tudósok sem tudják elképzelni, milyen csodák és ismeretlen jelenségek várnak felfedezésre.

Rajtuk kívül ugyanakkor a csillagászat iránt érdeklődő átlagembereket is ugyanazok a kérdések foglalkoztatják: az űr annyira sokszínű, annyira kiismerhetetlen még számunkra, hogy szinte bármelyik elképzelés megállja a helyét, legyen szó földönkívüli létformákról vagy a Földhöz hasonló bolygó létezéséről.

Épp ezért nem véletlen, hogy egy emberként bolydult fel a világ, mikor a kutatók pár hónappal ezelőtt bejelentették az első életre alkalmas exobolygó - Naprendszeren kívüli bolygó - felfedezését.

Központban a vörös csillag

A Gliese-rendszer központi csillaga a Gliese, melynek tömege 30%-a a Napénak, energiakibocsátása azonban csupán 1%-a, így közel egymilliárd évvel fogja túlélni azt. Folyamatos kutatások zajlanak a rendszerrel kapcsolatban, melynek köszönhetően kiderült, hogy feltételezhetően hat csillagból áll: az e, b, c, d, g és f jelűből, bár a két utóbbi létezése még vitatott.

A Gliese a Libra csillagképben található, mintegy 20,5 fényévnyire Földünktől, ami űrbéli távolságok tekintetében mindössze egy saroknak tekinthető, így már ebből kifolyólag is alkalmas lehet arra, hogy a Föld ikerbolygójának adjon otthont.

2005 augusztusában elsőként a b jelű bolygót fedezték fel, mely a Neptunuszhoz hasonló méretekkel rendelkezik, és közel 5,4 földi nap szükséges ahhoz, hogy teljesen megkerülje a csillagot. Két évvel később fedezték fel a rendszer c jelű elemét, ami közel kering a központi csillaghoz, így túl forró a felszíne az élethez.

A d jelű bolygó a Marshoz hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, vastag légkörre és erős üvegházhatásra lenne szüksége ahhoz, hogy kellően felmelegedjen. Ezt követte 2009 áprilisában az e jelű megtalálása, 2010 szeptemberében pedig Stephen Vogt és Charles Butler bejelentette a g jelű bolygó felfedezését, ami álláspontjuk szerint a legnagyobb valószínűséggel rendelkezik életre alkalmas feltételekkel.

Gliese 581g, a lakható bolygó?

A rendszerben eddig megtalált bolygók nem érték el a lakhatósági zónát, ahol is a felszínen stabilan létezhet folyékony víz, a Gliese 581g viszont igen. A Földnél háromszor nagyobb tömegű, méreteit tekintve 1,2-1,4-szer nagyobb bolygó kötött pályán kering, ami azt jelenti, hogy mindig ugyanazt az oldalát fordítja a csillaga felé, így, míg az egyik oldalon folyamatos a világosság, a másik oldalon állandó sötétség uralkodik.

Az életre legalkalmasabb és talán legszebb része a bolygónak a fény-sötétség határvonala, hiszen itt állandóan napfelkelte vagy naplemente lenne - attól függően, ki miként gondol rá. A vastag légköri réteg csökkenti a nappali és éjszakai oldal közötti hőmérsékleti eltérést, így a felszín hőmérséklete 160 és mínusz 25 fok között mozog, de az alkonyati - vagy pirkadati - zóna ilyen szempontból is az életre legalkalmasabb körülményeket jelentheti.

A Holdhoz hasonlóan forgási és keringési ideje megegyezik a Gliese 581g bolygónak: egyaránt 37 nap, tömegéből fakadóan pedig a Földhöz hasonló vagy annál valamivel erősebb gravitációval bírhat.

Kétséges eredmények

A bejelentést követően egy másik tudóscsoport is elkezdte vizsgálni Vogt és Butler eredményeit, ők azonban semmilyen bizonyítékot nem találtak a Gliese-rendszer lakható, hatodik bolygójára. A Columbia Egyetem munkatársai, hogy végleges álláspont szülessen a kérdésben, a két csoport eredményeit leellenőrizték, azonban annak ellenére, hogy feltételeznek egy valószínűsíthető mérési hibát, az első kutatást végző tudósok állítják, hogy a bolygó valóban létezik.

Grafika: www.nasa.gov, Lynette Cook.

• tudomány
• föld
• világűr
• érdekességek a világból
• Terasz