Mi igaz Drakula félelmetes legendájából? Érdekes dolgokat derített ki egy író

Sam Sheridan író-kalandor a világ néhány sötét, sokak által egyenesen elátkozottnak tartott helyére látogat, és utánajár, hogy mi igaz a híres legendákból. A National Geographic sorozatában, az Elátkozott helyek atlaszában többek között megtudhatjuk, hogy ki volt Drakula valójában.

Bram Stoker ír szerző Drakula című regénye 1897-ben jelent meg, és ezzel életre kelt a világirodalom leghíresebb vámpírfigurája. Bár Drakula alakja az írói fantázia műve, Bram Stoker egy valós személyről, III. Vladról, más néven Karóbahúzó Vladról mintázta főhősét.

Az igazi Drakula

III. Vlad havasalföldi fejedelemként uralkodott a 15. században. Segesváron született 1431-ben, és a mostani Bukarestben halt meg 45 évesen. Az uralkodó leginkább kegyetlen cselekedeteiről híresült el, még Hunyadi Mátyás visegrádi börtönét is megjárta. A Karóbahúzó Vlad megnevezést azért kapta, mert egy kisebb bűnért is, mint a lopás, kínkeserves büntetés járt az elkövetőnek.

Kedvelt kínzási módszerei közé tartozott ugyanis az élve karóba húzás és a testcsonkítás is. Vladot számos korabeli írásban Draculaként említették. A sorozat körbejárja a kérdést, hogy a később Drakula grófként ismertté vált férfi valóban rászolgált-e a rossz hírére. Az Elátkozott helyek epizódjában, a Karóbahúzó Vlad átkában erre keres választ Sam Sheridan a genetika legújabb eredményeit is segítségül hívva. A premier december 19-én, szombaton este kilenc órakor lesz látható.

Érdekességek is kiderülnek

Bram Stoker soha nem járt Romániában. 1890 nyarán mindössze egy hónapot töltött az észak-angliai Whitbyben, ám ez a négy hét meghatározónak bizonyult híres regénye megalkotása szempontjából. Bár a Drakula jelentős része Erdélyben játszódik - mely vidéket Európa egyik legvadabb és legkevésbé ismert részeként jellemezte -, Stoker maga soha nem látogatott el Bécsnél keletebbre. Rémtörténetét az angliai halászfaluból lett viktoriánus üdülőhelyen kezdte el írni, és a település bájos utcácskái be is kerültek a regénybe.

Romániában az emberek kétharmada hisz a boszorkányok varázserejében. Az év bizonyos kitüntetett napjain bíborszínű ruhába öltöznek, hogy így tartsák távol maguktól a gonoszt.

Bukaresttől alig 20 kilométerre, a Boldu-Creteasca erdő mélyén egy apró, jelentéktelennek tűnő tó lapul. Az 5 méter széles, 200 méter hosszú, 1,5 méter mély állóvíz ránézésre semmi izgalmasat nem ígér: az a túrázó, aki nincs tisztában a történetével, valószínűleg meg sem áll mellette.

Lehet, hogy ez a szerencséje, mert hosszú és sötét története van ennek a helynek, olyan kísérteties, megmagyarázhatatlan eseményekkel, melyek alapján joggal nevezik Boszorkányok tavának ezt a baljós erdőmélyi állóvizet. A hiedelem szerint e tó partján fejezték le Karóbahúzó Vladot az oszmánok. A sáros, növényekkel benőtt pocsolya ma a Boszorkányok tavaként ismert, lévén az elmúlt évszázadokban egymást követték itt a különös, megmagyarázhatatlan események. 

III. Vlad állítólag emberek ezreit húzatta karóba élete során. A kegyetlen kivégzési forma a félelemkeltés eszköze volt a számára, mellyel nemcsak a saját népét tartotta ellenőrzés alatt, de a külső ellenségek kedvét is elvette a hódítási kísérletektől. 1462-ben egy csatából visszavonulva több ezer karóba húzott holttestet hagyott hátra az üldöző oszmán erők elrettentésére.

Kiemelt kép: Getty Images

E falak között élte napjait Vlad Tepes

Bár a közhiedelem az, hogy a havasalföldi fejedelem a törcsvári kastélyban élt, valós otthona ettől 160 kilométerre, a Poienari kastély volt. Ezt mutatjuk be a következőkben.

• legenda
• műsor
• vlad tepes
• drakula gróf
• kultúra
• Terasz