5 megrázó, igaz történeten alapuló könyv

A csípős, hideg novemberi esték kiválóan alkalmasak arra, hogy begubózz a fotelbe, és egy pohár bor társaságában kezedbe vegyél egy jó könyvet.

Ha valami mélyebb olvasmányra vágysz, mely maradandó élményt nyújt, válassz igaz történeten alapuló regényt. A következő ötben biztosan nem csalódsz majd.

Jean-Dominique Bauby: Szkafander és pillangó

Locked-in-syndrome, magyarul bezártság-szindróma: így nevezi a modern orvostudomány a teljes bénultság állapotát, amikor a beteg él, de ennek semmi jelét sem képes adni. Ebbe az állapotba kerül Jean-Dominique Bauby, a brilliáns újságíró, a legnépszerűbb francia női magazin, az Elle főszerkesztője, miután életének 43. évében agyvérzést kap. Testének szinte egyetlen porcikáját sem tudja mozdítani.

A maradéktalan LIS-szindrómától egyetlen apró, de sorsdöntő dolog különbözteti meg: a bal szeme mozog. Ez a fél szem az összekötő kapcsa a külvilággal, embertársaival, az élettel. Egy pislantás jelenti az igent, kettő a nemet. A látogató felmondja az ábécét, és egy pislantás megállítja a megfelelő betűnél. Bauby így írta ezt a könyvet. Hosszú heteken át délelőttönként agyába véste a szöveg aznapi adagját, délután a szemével lediktálta, és még ki is javította az elkészült oldalt. Könyvével fölényesen ironikus, sorsával megbékélt, mégis szívszorító intenzitású jelentést küld egy világról, melyet elképzelni is alig lehet.

David Ball: Harc egy gyermekért

A megtörtént esetet feldolgozó regény egy lélegzetelállító hajsza szívszorító, mégis felemelő története - melyből a csodák sincsenek kizárva. Allison Turk sosem hitte volna, milyen embert próbáló feladat várja Kínában, ahová újonnan örökbe fogadott gyermekéért repül. Amikor végre a kezében tartja a kislányt, már teljes bizonyossággal tudja, hogy érdemes volt vállalni minden erőfeszítést és bosszúságot, ami hozzá vezetett. Még két nap, és felszállhat a haza tartó repülőre, hogy magával vigye élete drága kincsét és örömét.

Aztán hirtelen minden összezavarodik. Az örökbe fogadó szülők rendkívüli gyűlésén közlik vele, hogy adminisztrációs hiba történt, nem lehet övé a csecsemő. Allison életre szóló döntés előtt áll: vagy lemond a kislányról, vagy mindent elkövet megtartásáért. Ám nem is sejti, milyen fondorlatos a rendőrállam könyörtelen gépezete.

Kien Nguyen: Amerika hazavár!

Amikor az utolsó amerikai helikopter 1975. április 30-án elhagyta Saigont, több mint ötvenezer amerikai-vietnami gyerek maradt a kommunisták kezére jutott országban. Félvérek, fattyúk és kitaszítottak. Kék szemük, göndör, szőke vagy épp fekete hajuk és kreol, fehér bőrszínük a múltra, a kapitalistákkal folytatott bűnös viszonyra emlékeztette az önmagával meghasonlott, emlékezni nem akaró társadalmat.

A hatalom - a történelemből oly jól ismert módszerekkel - mindent megtett azért, hogy ezeket a sokszor árván maradt gyerekeket eltüntesse a szem elől, mintha meg sem születtek volna. Kien Nguyen nyolc évesen, egyik napról a másikra kényszerült arra, hogy felnőjön.

Jankovics Éva: Lédererné, mi van a kosárban?

Kodelka Ferencet, a gazdag hentesmestert Léderer Gusztáv csendőr főhadnagy és felesége, az úrhatnám Schwartz Mici tette el láb alól - majd a tetemet részekre darabolva, megnyúzva a Dunába borították.
Ezzel a jelenettel kezdődik Jankovics Éva dokumentumregénye, mely a 20. század egyik legbrutálisabb budapesti bűntettét dolgozza fel. A szerző korabeli dokumentumok, periratok, újságcikkek, emlékiratok egész sorát böngészte végig, hogy hitelesen elevenítse fel ezt a kriminalisztikai tanmesét. Jankovics Éva megfesti a rablógyilkosság izgalmas történetének környezetét is: az 1925-ös év Budapestjének hangulatát és a két világháború közötti Magyarországot.

A történet szövetébe azonban a szerző egy saját írói szálat is belesző: eleven figurákat teremt a bűntett vádlottjaiból, az ügyvédből, a tanúkból és a nyomozókból. Megidézi a századelő bírósági tárgyalásainak világát, életet lehel a poros periratokba és a száraz dokumentumokba.

Karen Blixen: Volt egy farmom Afrikában

1912 telén egy 27 éves dán úrilány eljegyezte magát svéd unokatestvérével, Bror Blixen báróval. A vonzó menyecske, Karen Dinesen, apai ágon ősnemes, anyai ágon gazdag nagypolgári famíliából származott. Festőnek készült, és jobbára sikertelen írói próbálkozásokat is tudhatott maga mögött, amikor leendő férjével úgy döntött, hogy a későbbi Kenya nevű gyarmaton kezdenek új életet. Kávétermesztéssel akartak foglalkozni, de rossz helyet választottak: a farm túlságosan magasan feküdt ehhez, ráadásul Blixen báró szívesebben futott a gyarmat szépasszonyai után. Karen Dinesen, illetve most már Karen Blixen viszont élete nagy és örök szerelmével ismerkedett eközben: Afrikával. Afrika hatására lett belőle igazi és lenyűgözően egyedi karakterű író, a 20. századi dán irodalom nagyasszonya.

17 évig élt a fekete kontinensen, majd örökölt dán birtokára visszatérve számos regényt írt. Hosszú és súlyos betegségekkel terhes életének főműve azonban kétségtelenül a Volt egy farmom Afrikában.

Olyan hódolattal és alázattal fordult Fekete-Afrika felé, olyan kivételes érzékenységgel figyelte és festette le tájait, lakóit, amilyenről azóta is alig tett tanúságot európai művész.

• kultúra
• szabadidő
• könyv
• szórakozás
• Terasz