20 éve nem látott érdektelenségbe fulladt a Fidesz kezdeményezése

Okos döntés volt elvetni a népszavazást, csúnya bukás lett volna az ennyire alacsony részvételi arány.

Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A legutóbbi információk szerint a nyolcmillió magyar választópolgárból mintegy 900 ezer fő küldte vissza a Fidesz alkotmányos kérdőívét. A népszavazásokon jellemző részvételi arányokat tekintve 20 év alatt ez a kezdeményezés volt az, ami a legkevesebb embert érdekelt, még a legalacsonyabb részvételi aránnyal lezajló, a köztársasági elnök közvetlen megválasztásáról szóló népszavazáson is többen nyilvánítottak véleményt.

Az első, úgynevezett négyigenes népszavazásra 1989. november 26-án került sor, a voksoláson 4,3 millió választó vett részt. A szavazók arról dönthettek, hogy csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására, kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről, elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, vagy kezelésében lévő vagyonról, illetve, hogy feloszlassák-e a munkásőrséget? A népszavazás mind a négy kérdésben eredményes volt, és az igenlő válaszok győzelmét hozta.

Ennél jóval kevesebben, mindössze 1,093 millióan vettek részt a második népszavazáson, amit az MSZP kezdeményezett 1990-ben. A kérdés arra irányult, hogy a köztársasági elnököt közvetlen módon válasszák-e meg. Az alacsony részvétel miatt érvénytelen lett a szavazás, pedig 926 ezer ember mondott igent a felvetésre.

Még a NATO-csatlakozás is érdekesebb volt

A harmadik népszavazás a NATO-csatlakozásról szólt, és 1997-ben került rá sor. Itt a kérdés az volt: Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét? A szavazáson közel négymillió választó vett részt, az igenek 85%-ban nyertek.

Egyébként az esemény előtt változtatta meg a parlament a szavazás szabályait, aminek köszönhetően onnantól kezdve már a jegyzékben szereplők 25%-ának egybehangzó válasza is elég volt az érvényességhez.

A voksolók számának alakulása a népszavazásokon
Négyigenes népszavazás - 4,3 millió szavazó.
1990-es szavazás - 1,093 millió szavazó.
Szavazás a NATO-csatlakozásról - 4 millió szavazó.
Szavazás az EU-csatlakozásról - 3,6 millió szavazó.
Szavazás a kettős állampolgárságról - 3 millió szavazó.
Tandíj, vizitdíj - 4 millió szavazó.

A következő népszavazásra 2003-ban került sor, akkor az EU-csatlakozásról dönthettek a választók. A szavazáson 3,6 millió fő vett részt, az igenek aránya 83% volt.

Egy évvel később ismét az urnákhoz járulhattunk, ekkor a kettős állampolgárságról és a kórház-privatizációról kérdezték a voksolókat. A népszavazáson hárommillió választó vett részt, mégis eredménytelen lett, mivel sem az igenek, sem a nemek aránya nem érte el a 25%-ot. Igennel 1,521 millió ember szavazott, nemmel 1,428 millió fő.

Az utolsó népszavazást 2008-ban tartották, akkor a tandíjról, a vizitdíjról és a kórházi napidíjról dönthettünk. Erre a voksolásra négymillió ember ment el, és a többség úgy döntött, hogy egyik tételt sem szeretné látni a terhek között.

Bukás lett volna a népszavazás

Egyébként, ha a Fidesz népszavazást tartott volna a kérdésben, akkor az ekkora részvétel mellett érvénytelen lett volna. Az érvényességnek két feltétele van: vagy a választók 50%-ának kell részt venni rajta, vagy a választásra jogosultak 25%-ának kell egyforma választ adni a kérdésre. Ez kétmillió főt - ebben az esetben kétmillió kérdőívet - jelent.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője ettől függetlenül elégedett az eredménnyel. A politikus az MTV Az este című műsorában elmondta, nagy dolognak tartja, hogy "900 ezer ember visszaküldi a kérdőívet és meg válaszolja a kérdéseket, és nagyon jó javaslatokat tesz az alkotmányra vonatkozóan".

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. Podcast-sorozatunk legújabb részében a testpozitivitás került terítékre. Tényleg építő jellegű vagy egyre egészségtelenebb a body positivity mozgalom? Mitől függ a testünkkel való viszonyunk? Miért mennek általában a nők plasztikáztatni?

Promóció

Az alkotmányos kérdőívek kiküldése mintegy egymilliárd forintba került, és a Fidesz azt mondta, azért választották a véleménykérés ezen formáját, mert olcsóbb, mint a népszavazás.

Ezt is szeretjük