Húshagyókedd és hamvazószerda: mit teszünk e két napon a húsvéti készülődésben?

Bár hallani hallották már a nevüket, sokan nem tudják, milyen hagyomány fűződik húshagyókeddhez és hamvazószerdához.

A két nap a húsvéti készülődéshez köthető. Idén húsvétvasárnap április 21-én, húsvéthétfő pedig április 22-én lesz.

Húshagyókedd

Húshagyókedd idén március 5-re esik. Ezen a napon, ahogyan a neve is árulkodik róla, a keresztény hagyomány szerint el kell hagyni a húst az étrendből, és másnaptól kezdetét veszi a nagyböjt. Húshagyókedden lehet a böjt előtt utoljára húst fogyasztani.

Húshagyókedd, ahogyan a húsvét is, mozgóünnep, mindig húsvéttól kell visszaszámolni hét vasárnapot, és az az utáni kedd lesz húshagyókedd. Ez mindig a húsvétvasárnap előtti 47. nap. Minden évben legkorábban február 3-án, legkésőbb március 9-én lehet.

A nagyböjt vagy régiesen negyvenlőböjt a keresztény hagyomány szerint a húsvétra, Jézus feltámadására való előkészület ideje, negyvennapos bűnbánati időszak. Ez a periódus a hitben való elmélyülés ideje, amikor a bűnbocsánatot a lemondás és áldozatvállalás által nyerheti el az ember.

A negyvenes szám máshol is visszaköszön a vallásban. Mint a Biblia írja, Jézus negyven napig böjtölt a pusztában. Az özönvíz is negyven napig tartott, és Mózes is negyven napig várta a Tízparancsolatot a Sínai-hegyen.

Hazánkban húshagyókeddnek hívjuk, de más országokban másként nevezték el ezt a napot. Franciaországban Mardi gras, azaz kövér kedd, Angliában Shrove Tuesday, azaz gyóntató kedd a neve. Velencében erre a napra esik a velencei karnevál utolsó napja. Érdekesség, hogy a karnevál szó etimológiája szerint - latin, carne levare - a hús elhagyására vezethető vissza.

Húshagyókeddhez itthon több néphagyomány is kötődik. Ez a farsang utolsó napja, így a szokás, mely Zala megyében él, és a halloweenhez nagyon hasonló, nem is meglepő: itt ugyan nem az ijesztgetés a lényeg, de jelmezekbe öltözve járják a gyerekek a környező házakat, cukorkát, pénzt remélve. Ezt a hagyományt maskurázásnak nevezik. Másik hagyomány a szalmabábu-égetés, és régi szokás volt a sardózás, melynek keretében a legények házról házra jártak, begyűjtve nyársaikon a szalonnát, kolbászt. Este ezekből jókora lakomát csaptak, és ekkor került sor a legény- és leányavatásra is. Úgy tartották, aki farsangig nem kelt el, már az évben nem is lesz vőlegénye. Egy másik hiedelem szerint, akit farsang idején nem vettek el, végleg pártában marad. És ne feledkezzünk el a busójárásról se.

Hamvazószerda

Hamvazószerda vagy régi nevén hamvas szerda, szárazszerda, böjtfogószerda, illetve böjtfőszerda a húshagyókedd utáni nap, húsvétvasárnaptól visszaszámolva a negyvenedik hétköznap. 2019-ben március 6-ra esik. Ettől a naptól kezdődik a nagyböjt.

A hamvazószerda hagyománya a 12. századig nyúlik vissza. Az őskeresztények ezen a napon vezeklés gyanánt hamut szórtak a fejükre, ez volt a hamvazkodás. Az ókereszténység idejében a bűnösök fejére a püspök a templomban hintett hamut, majd nagycsütörtökig kiutasította őket a templomból.

Hamvazószerdán az előző évi virágvasárnapi barka elégetéséből származó hamuval keresztet rajzolnak a hívők homlokára. Eközben a pap azt mondja: Ember, emlékezz rá, hogy porból vagy, és porrá leszel. A másik verzió: Térjetek meg, és higgyetek az evangéliumnak. A hagyományt II. Orbán pápa rendelte el 1091-ben.

A néphiedelem szerint, aki hamvazószerdán hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje. A régiek, hogy azokat a családtagjaikat is megvédjék a fejfájástól, akik nem mentek el a templomba hamvazkodni, összedörzsölték velük a homlokukat.

• húshagyó kedd
• hamvazószerda
• ünnep
• húsvéti hagyomány
• hagyomány
• Terasz