Hová tűnt a magánnyugdíjpénztári vagyon?
A nyugdíjvagyon elfogyott, mégis nőtt az államadósság. Elpazarolta a kormány az emberek megtakarításait?

beauty and style
Top olvasott cikkek

A magánnyugdíjpénztári vagyon egy részének bevonásával kívánta csökkenteni az államadósságot az Orbán-kormány, ám csupán az összeg átadását követően rendelkezett többlettel a büdzsé.

Szeptemberre azonban új csúcsra szökött a központi költségvetés nettó adóssága. A közel 3000 milliárd forintos nyugdíjvagyonból 1345 milliárd forint rögtön az államadósság lefaragására ment el, ehhez képest az elmúlt 3 hónap alatt rekordszintre sikerült feltornászni a deficitet.

Feltörték a perselyt

A július végi hírek szerint, a BKV és a MÁV konszolidálására úgyszintén ebből a pénzből kalkulált a kormány, ám a gazdasági tárca szeptemberi online sajtótájékoztatóján Banai Péter helyettes államtitkár már azt nyilatkozta, hogy a költségvetési és a világgazdasági folyamatok miatt akár el is maradhat, vagy csak részben valósulhat meg a konszolidáció. Korábban szintén szó esett arról, hogy a nyugdíjvagyonból 200 milliárd forint került elkülönítésre a régóta tervezett PPP-projektek kiváltására.

Az Origo augusztusban arról számolt be, hogy a kormány számára sürgetővé vált visszafizetni a magyar áfa-szabályozás következtében kiesett adóbevételeket azoknak a cégeknek, melyektől visszatartották az áfát. Az ügyben elmarasztó ítéletet hozott az uniós bíróság, így az állam 100-200 milliárd forinttal tartozik az érintetteknek, amire szintén a nyugdíjvagyon nyújthat fedezetet. Mindezeken túl - az eredeti célja alapján -, a pénztáraktól nyert egyszeri bevétel egyhatodát 2011-es nyugdíjcélokra szánja az állam.

Számokban a valóság

Szeptember elején Orbán Viktor arról beszélt egy interjúban, hogy valóban szükségessé vált az adóemelés, mert a magyar gazdaság növekedésének lassulása következtében 100 milliárdos költségvetési hiánnyal kell megküzdenie a kormánynak úgy, hogy a magánnyugdíjpénztári vagyont már felélte, a korábban zárolt 250 milliárdos tartalékot pedig elköltötte.

A KSH október elején közölt adatai szerint, az első félévben 1940 milliárd forintos többlettel rendelkezett a kormányzati szektor, ami tulajdonképpen a nyugdíjvagyon átvételének volt köszönhető. A szektor bevétele így 8464 milliárdot tett ki, míg a kiadása 6524 milliárd forint volt. A második negyedévben azonban már 288 milliárd forintra rúgott a költségvetési hiány, ami a GDP 4,1%-ának felelt meg. A magánnyugdíjpénztárakból származó, 2960 milliárd forintnyi összeg nélkül a kormányzati szektor bevétele 5754,5 milliárd, a kiadása viszont 6523,8 milliárd forint volt, míg a büdzsé hiánya 769, 3 milliárd forintot tett ki, ami a GDP 5,5%-a. A statisztikai hivatal számolása alapján a 2010-es első félévi adatokhoz képest most 25,4 milliárd forinttal duzzadt nagyobbra a deficit.

Tavalyhoz képest több kiadás volt

A Népszabadság Online augusztusi összefoglalójából az derül ki, a banki különadó és a válságadó hozadéka a felelős azért, hogy a központi költségvetés júliusi bevételei az előző év azonos hónapjához képest 12,9 milliárd forinttal nőttek, mely a nyugdíjvagyonon kívül szintén fellendülést eredményezett.

Ezzel ellentétben azonban, az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva veszteségesebb volt az általános forgalmi adó és az EVA.

A júliusi költségvetés kiadásait tekintve, 482 milliárd forinttal költött többet a kormány, mint az elmúlt év azonos hónapjában. Ez a növekedés főként a Mol-részvénycsomag megvásárlása miatt következett be. A tavalyi évben azonban még arra is futotta a központi költségvetésből, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap többféle támogatásban részesülhessen. Idén ez teljesen megszűnt, így a kormány a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap bevételét kívánja felhasználni, hogy pótolja az elmaradt támogatásokat.

Az év végi adatok számítanak

A Nemzetgazdasági Minisztérium nem tulajdonít nagy jelentőséget az évközi változásoknak. Az adóssághelyzetet azzal magyarázza, hogy Magyarországon általában az év első felében nagyobbak a havi deficitek, hiszen a legtöbb bevétel év végére folyik be az államkasszába. Ezért fordulhat elő, hogy az évközi adósság nominálisan és a GDP százalékában nagyobb, mint az év végi.

A szakértői vélemények szerint azt is figyelembe kell venni, hogy az államadósság nyári növekedéséhez nagy részben hozzájárult az árfolyamváltozás. Augusztusról szeptemberre ugyanis, jelentős veszteséget okozott a gyenge forint.

Ám, még mindig nem tisztázott, hogy pontosan mire költötte el a kormány a magánnyugdíjpénztári vagyont, mert csupán tervekről lehetett értesülni az elmúlt időszakban. Egy biztos csak, az államadósság egyelőre nem csökkent, hanem nőtt.

Ezt is szeretjük