3 magyar zseni, aki előrevitte a világot

Orvosok, tudósok és művészek tucatjainak sikere bizonyította az évszázadok során a magyarok nem mindennapi eszét.

Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A C-vitamint Szent-Györgyi Albert fedezte fel, a szintetikus gyógyszereket Richter Gedeon. Az anyák megmentőjeként Semmelweis Ignácot emlegetik, a golyóstoll születésénél Bíró József bábáskodott, Rubik Ernő kockáját pedig a mai napig milliók tekergetik naponta.

Szent-Györgyi Albert

Magyarok, akik tudásuk révén világhírre tettek szert, és akiknek találmányai mérföldkövet jelentettek a tudomány fejlődésének történetében. Rajtuk kívül azonban számos híres magyar tett le maradandót az asztalra. A következő háromra szintén büszkék lehetünk.

A matematikától a számítógépekig: Neumann János

A számítógép ma már nem számít különlegességnek: fogyóeszköz, munkagép, szükséges készülék, amivel minden gyorsabb, egyszerűbb, praktikusabb, könnyebb. Hála Neumann Jánosnak, annak a magyar matematikusnak, akinek zsenialitása nélkül ma talán minden nehezebben menne.

Neumann János 1903-ban született Budapesten. Édesanyja és ügyvéd édesapja a kezdetektől nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy gyermekeik ingergazdag környezetben nőjenek fel, ahol a rendszeres beszélgetések témája a hétköznapi dolgok mellett gyakran a zene, az irodalom, a színház és a tudomány volt. János, testvéreivel egyetemben, már fiatalon megtanult franciául és németül, továbbá kortársait meghaladó képességei is korán megmutatkoztak. Az említett két nyelv mellett elsajátította az ógörögöt és a latint, rendkívüli emlékezőtehetséggel rendelkezett, és a fejszámolás terén is kimagasló teljesítményt nyújtott.

1921-ben beiratkozott a Budapesti Tudományegyetem matematika szakára, de a tanulmányi évek alatt sokat volt Berlinben, ahol - többek között Albert Einsteinnél - statisztikus mechanikát és matematikát hallgatott. Tanulmányai befejeztével professzorként helyezkedett el az Egyesült Államokban, és a 1930-as évek végétől egyre inkább az alkalmazott matematika, majd a nagysebességű elektronikus számítások felé fordult.

Kutatási eredményei mérföldkövet jelentettek, nevét azonban mégis az elektronikus számítógépek logikai tervezésében vállalt szerepe miatt ismerte meg a világ. Az ő nevéhez fűződik a kettes számrendszer alkalmazása, a memória, a programtárolás és az utasításrendszer fogalma, a világhírt pedig az EDVAC, az első memóriával rendelkező számítógép hozta meg számára 1952-ben.

Egy író, aki máig kevés figyelmet kap: Kösztler Artúr

Író, újságíró, társadalomfilozófus, akinek egyik, az 1940-es években megjelent könyve egyesek szerint nagy szerepet játszott abban, hogy a második világháború után Franciaországban nem terjedt el a kommunizmus. Kösztler Artúr, közismertebb nevén Arthur Koestler nevét az egész világ ismeri, hazánkban azonban még mindig nem kap elég figyelmet, pedig ő volt az, aki elsőként szállt szembe a Szovjetunió kommunizmusával, és fedte fel annak minden negatívumát az 1940-es években.

Kösztler Artúr Budapesten született, és ott is nőtt fel, tanulmányait azonban - amelyeket végül nem fejezett be - Bécsben folytatta. A bécsi évek alatt került közelebbi kapcsolatba zsidó gyökereivel, és ennek hatására települt az 1920-as évek közepén Palesztinába, ahol közel-keleti tudósítóként dolgozott. Bár 1931-ben belépett a német kommunista pártba, a következő években a Szovjetunióban, a Kaukázusban és Ázsiában tett utazásai során szerzett tapasztalatai miatt eltávolodott a kommunizmustól. E kapcsolat azonban így is kihatott a későbbi éveire: Spanyolországban halálra ítélték, kiszabadítása után pedig a francia hatóság tartóztatta le, majd utasította ki az országból. Bujkálni kényszerült, majd Észak-Afrikán át Portugáliába menekült, végül Angliában telepedett le - itt jelent meg 1940-ben első regénye is Sötétség délben címmel.

1955-ben felhagyott a politikai témájú írásokkal, és egyre többet foglalkoztatták a társadalmi és filozófiai kérdések, valamint az érzékeken túli érzékelés témája. 1983-ban halt meg - feleségével együtt öngyilkosságot követtek el.

A legnagyobb fotósok egyike: André Kertész

A 20. század talán legnagyobb fotósaként emlegetik. Munkái bejárták a világot, képeiből kiállítás nyílt Párizsban és New Yorkban, egyes fotói pedig ma már milliókat érnek.
Az 1894-ben született André Kertész, azaz Kertész Andor már 14 évesen szívesen nézte a világot kamerán át. Tehetsége a fényképezés terén korán megmutatkozott: az első világháború idején készült fotográfiáin már érezni lehetett egyedi stílusát és szemléletmódját.
A háború szinte minden pillanatát igyekezett megörökíteni, a kamera azonban a háború után vált igazi - és örök - barátjává. Munkáit, amelyeken érezni a kísérletezés iránti vágyat, a fénnyel való játék örömét és az egyéni szemléletmódot, több magyar lap is közölte.
A háború után hivatalnokként dolgozott, majd 31 évesen elhagyta Budapestet, és Párizsba költözött. A Montmartre művészvilága minden igényét kielégítette: szabadon, korlátok nélkül fotózhatott, és a legnagyobb művészek társaságát élvezhette, kezdve Picasso-tól Marc Chagallon át egészen Eisensteinig.

Életének egyik legnagyobb fordulópontját az a 35 mm-es Leica megjelenése jelentette, amellyel minden feltűnés nélkül örökíthette meg környezetét. Stílusa egyre élesebben rajzolódott ki művein, amelyek iránt New Yorkba költözését követően egyre nőtt az érdeklődés.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. Podcast-sorozatunk legújabb részében a testpozitivitás került terítékre. Tényleg építő jellegű vagy egyre egészségtelenebb a body positivity mozgalom? Mitől függ a testünkkel való viszonyunk? Miért mennek általában a nők plasztikáztatni?

Promóció

Az igazi sikert azonban az 1964-ben a New York-i Modern Művészetek Múzeumában rendezett kiállítás hozta meg számára: az akkori művészvilág egy csapásra befogadta, művei pedig bejárták a világot.
André Kertész 1985-ben halt meg.

Robert Doisneau és André Kertész - jobbra. Fotó: Wolfgang H. Wögerer

Fotóit részben öccse, részben a párizsi Mission du Patrimoine Photographique, számos amerikai múzeum, valamint a New York-i André and Elizabeth Kertész Foundation őrzi. Kétszáz fotója ma is megtekinthető a szigetbecsei André Kertész Múzeumban.

Ezt is szeretjük