4 érv a házasság mellett

Bár manapság az élettársi viszony a favorizált együttélési forma, a házasság intézménye mellett még mindig több érv szól dacára annak a törvénytervezetnek, amelyről tavaly decemberben született döntés, és amely a házastársakéhoz hasonló mértékű jogokat biztosítana az élettársi viszonyban élőknek. A törvény azonban várhatóan csak 2009. január 1-jén lép hatályba, ráadásul jelentősen azáltal sem javulnak majd az élettársak lehetőségei.

Természetesen mindenkinek joga van szabadon dönteni az életéről, és magyarázattal sem tartozik senki felé azzal kapcsolatban, hogy miért tartózkodik a házasság intézményétől, ám sosem késő kicsit alaposabban átgondolni a kérdést, azaz hogy miért is boldogít mégiscsak az a bizonyos igen...

Otthonteremtés, hitel, támogatások

Ma már szinte nincs olyan bank, amely kizárólag házastársaknak nyújtana hitelt, ám a kedvezményes konstrukciók többségénél - legfőképpen azoknál, ahol külső támogatást is igénybe vennének az ügyfelek - még mindig előnyt élveznek a házastársak: a bank számára egy házassági anyakönyvi kivonat teljeskörűen bizonyítja az együttélést, miközben az élettársi viszony igazolása - legalábbis jelenleg - már jóval bonyolultabb és hosszadalmasabb. De hasonló a helyzet az élettársak által is igénybe vehető állami kezességvállalás és a fiatalok otthonteremtési támogatásának esetében is, ahol szintén erős idegekre van szükség ahhoz, hogy az élettársi viszonyt elfogadhatóan bizonyítani lehessen.
A gyermekek után igénybe vehető szocpol esetében pedig a házastársak abszolút előnyt élveznek az élettársi kapcsolatban élőkkel szemben, az előbbiek ugyanis megkötések nélkül kérhetik a szocpolt, míg az utóbbiak esetében az élettárs csakis saját gyermeke után vehet fel támogatást, a párja gyermeke külön számításba esik.

Vagyonszerzés, vagyonmegosztás és a pereskedés

Az élettársi viszonyban élők vagyonszerzését részleteiben nem szabályozza egyik törvény sem: az együttélés ideje alatt szerzett vagyont szétválás esetén olyan arányban osztják szét, amilyen arányban megszerezték azt a felek. Jó esetben a felek maguk egyeznek meg a kérdésben, gyakoribb azonban a peres úton történő vagyonmegosztás, amikor is a bíróság fele-fele arányban dönt annak elosztásáról.
Hogy hogy néz ki ez a házastársak esetében? Sokkal egyszerűbben, a házasság ideje alatt - akár együttesen, akár külön-külön - megszerzett vagyon ugyanis osztatlan közös tulajdonnak számít - kivéve a különvagyont -, ami annyit jelent, hogy mindazt közösen használhatják, ám szintén közösen kötelesek fenntartani. Ez általában a közös vagyonból kell, hogy történjen, ha azonban erre nincs lehetőség, akkor a fenntartás költségeit a feleknek saját különvagyonukból kell arányosan fedezniük.

A házastársak esetében érvényes vagyonközösség legnagyobb előnye, hogy a közös tulajdont csakis közösen kezelhetik a felek: arra az egyik fél csakis a másik beleegyezésével vehet fel hitelt, illetve adhatja el, ám a megegyezés történhet szóban is, írásba foglalására nincs szükség.

Örökbefogadás

A jelenleg hatályban lévő törvény az élettársi kapcsolatban élők számára nem ad lehetőséget a közös örökbefogadásra, sőt, egymás gyermekét sem fogadhatják örökbe, hiába bizonyítják az évek óta tartó boldog együttélést, és hiába felelnének meg egyébként a nevelőszülőkre vonatkozó gyámügyi követelményeknek. Ráadásul ezen a helyzeten a várhatóan 2009-ben hatályba lépő új törvény sem változtat majd, az örökbefogadáshoz a regisztrált élettársi kapcsolat sem lesz elég.
Ezzel szemben a házastársi kapcsolatban élőkre nem vonatkozik különösebb szabály az általában teljesítendő követelményeken kívül - melyek mellesleg viszonylag szigorúak hazánkban -, amelyek azonban az egyedülálló örökbefogadni vágyókra is érvényesek.

Örökség, örökösök, hozzátartozók és rokonok

Az élettársi viszonyban élők csak akkor örökölhetik az élettársuk vagyonát, ha az arról végrendelkezett, ellenkező esetben viszont a hozzátartozók számítanak hivatalos örökösnek. Az élettárs ugyanis nem számít annak, szemben a házastárssal, aki minden további nélkül örökösnek számít. Természetesen az öröklési rendet - végrendelet hiányában - minden esetben be kell tartani, mely szerint a törvényes örökös az örökhagyó gyermeke(i), majd a házastárs, annak hiányában pedig a szülők. A törvény tehát házastársak esetében biztosítja az örökösödési jogot, az élettársi viszonyban élőknek azonban nem, így végrendelet hiányában előfordulhat, hogy a szülők kapják az élettársak által addig használt lakást akár annak dacára is, hogy az elhunyt élettársa így otthon nélkül marad...

• házasság
• válás
• tévhit
• jogok
• tény
• Terasz