Határon túli magyarok: közel sem biztos, hogy a Fideszre szavazunk

A kormány szavazati jogot ad a határon túli magyaroknak, akik várhatóan a pártok országos listáira szavazhatnak majd. 2014-ben az a határon túli magyar szavazhat, aki felvette az állampolgárságot, aki nem, az kimarad a körből. Három határon túli magyart kérdeztünk arról, mit jelent nekik a szavazati jog, elmennek-e szavazni, vagy nem élnek a lehetőséggel.

Attila (31) júliusban vette fel a magyar állampolgárságot, és vált kettős állampolgárrá. A férfi egy hónapja költözött Bukarestből Budapestre, és egyelőre nem tudja, meddig marad.

Kényes ügy

Attila szerint a határon túli magyarok, így a saját szavazati joga is "kényes ügy", hiszen úgy szólhatnak bele Magyarország működésébe, hogy valójában nem élnek itt.

- Azok számára, akik valóban Magyarországon akarnak élni, jogos a szavazati jog. Egy hónapja élek Budapesten. Ha 2014-ben is itt élek, akkor elmegyek szavazni, de ha nem, akkor nem látom értelmét annak, hogy szavazzak, és így beleszóljak az ország működésébe - avatott be.

Attila elmondta, környezetében a magyaroknak és a románoknak is megvan a véleménye a szavazati jogról, ráadásul véleményük nagyjából hasonló. A határon túli magyarok úgy gondolkodnak, hogy a szavazati jogot azért kapták, mert a Fidesz harcolta ki nekik a kettős állampolgárságot, amiért cserébe nekik adni kell valamit, nevezetesen egy voksot.

Semmi sincs ingyen

- Semmi sincs ingyen, az állampolgárságot sem ingyen kaptuk, most meghálálhatjuk - mondta el Attila ismerősei, barátai véleményét. A másik vélemény a román állampolgároké, akik egyértelműen politikai fogásként tekintenek a határon túli magyaroknak adott szavazati jogra.

Betti (21), aki Beregszászon él, szép gesztusnak tartja a szavazati jogot, mivel így még inkább magyarnak érzi magát. Szép gesztus szerinte azért is, mert így megkapja a jogot arra, hogy elmondja a véleményét.

- Inkább a lelki része fontos. Mindenképp elmegyek szavazni, bár az is igaz, hogy a környezetemben a többséget a szavazás egyáltalán nem érdekli. Fásultak, és azt látják, hogy egyik párt se csinál semmit. Fölöslegesnek tartják a voksolást - mesélte.

Betti az alapján adja le egyik vagy másik pártra a voksát, hogy "ki képviseli egészben a nemzet érdekeit". Ugyanakkor, mint mondja, azon ő is elgondolkodott, hogy mennyire jó az, hogy dönthet olyan kérdésekben, melyeknek a következményeit nem ő viseli.

- Jó, hogy hangot kapunk, de nem élünk Magyarországon. A legtöbben nem járnak Magyarországra, és nem is követik a belpolitikai eseményeket. Sokan valószínűleg úgy szavaznak majd, hogy megkérdezik, a szomszéd kire voksol, és akkor ők is rá fognak. Nem tudom, így ennek mennyire van értelme - mondta.

Miért ne szavazhatnánk?

Hunor (33), aki négy évig élt Budapesten, majd visszatért Gyergyószentmiklósra, és jelenleg is ott él, úgy vélekedett: érdekes, hogy az ellenzék azt hozza fel a szavazati jog ellenérveként, hogy olyanok döntenek, akik nem is itt élnek.

- Ez elég fura, figyelembe véve, hogy Olaszországban és Franciaországban is szavazhatnak azok, akik nem élnek az országban. A szavazati jog alanyi jogon jár, ugyanakkor véleményem szerint sokan nem mennek majd el szavazni - vélekedett.

Kérdésünkre, hogy ő személy szerint mi alapján voksol majd, elmondta: azt fogja nézni, hogy melyik párt az, amelyik az egyesített nemzet érdekeit szolgálja, melyik párt az, amelyik magyar nemzetben gondolkodik.

- Sokan hálásak a Fidesznek a kettős állampolgárságért, hiszen az egy lelki megnyugvást ad. De egyáltalán nem biztos, hogy rájuk fognak szavazni - mondta el véleményét.

• külföld
• kormány
• fidesz
• extra szavazati jog
• Terasz