Erről számoltak be, akik visszatértek a halálból - Megvan a magyarázat a jelenségre?

A halálközeli élmények alighanem minden ember fantáziáját megmozgatják valamelyest, függetlenül attól, hogy az illető hisz-e a halál utáni bármilyen életforma létezésében, vagy sem.

Halálközeli élményekről már az ókorban is beszámoltak: az első ilyen feljegyzés Platóntól származik, és egy halottnak hitt katonáról szól, aki a halotti máglyán magához tért. Ez a feljegyzés megdöbbentő hasonlóságot mutat a ma élő, klinikai halálból visszatért emberek beszámolóival. De vajon mit élhet át pontosan egy olyan ember, akinek sikerül megmenekülnie a halál torkából, és vajon létezik tudományos magyarázat a jelenségre?

Az élmény

Mi is az a klinikai halál? Az az állapot, amikor a szívműködés és a keringés leáll, és ezáltal a létfontosságú szervek vérellátása megszűnik. Ez az állapot addig tekinthető a klinikai halál állapotának, amíg visszafordítható - ez átlagosan négy-öt perc -, tehát a beteg újraéleszthető. A halálközeli élmények olyan emberek tapasztalatai, akik ebből az állapotból, tehát lényegében a túlvilágról tértek vissza az életbe. 

A lélek és a test különválása, rég elhunyt szeretteink viszontlátása, földöntúli békesség, fényből való alaktalan lények, életünk sebesen pergő filmje tele elfelejtett epizódokkal, és persze a sötét alagút, melynek végén ott az a bizonyos hívogató fény. A klinikai halálból visszatérők közel 20%-a számol be ilyen és ehhez hasonló észlelésekről.

Tapasztalatok szerint a halálközeli élmények megélése nem függ kortól, nemtől, világnézettől vagy vallástól.

Mivel megdöbbentő hasonlóságot mutatnak a Föld különböző részeiről, különböző kultúrákból származó emberek beszámolói, egyre több kutató foglalkozik a témával, tudományos magyarázatot keresve a jelenségre. 

Tudományos elmélet

A természettudományos magyarázatok jórészt a klinikai halált kísérő élettani folyamatokra építenek. Amerikai kutatók szerint a halál előtti pillanatokban az agysejtek oxigénhiánya az, ami a különös fényeket láttatja a haldoklóval. A folyamat lényege, hogy a szívműködés és a légzés megszűnésével az agy nem jut elegendő oxigénhez, és felhalmozódik az anyagcsere során keletkező szén-dioxid.

Az oxigénhiány és a szén-dioxid-túlsúly hatására nagy mennyiségben szabadul fel az agyban az endopszichozin nevű polipeptid, melynek elsődleges szerepe, hogy megakadályozza az agy oxigénhiány következtében történő károsodását. Ezen védekező reakció mellékhatásaként az endopszichozin izgalmi állapotot vált ki azokon az agyterületeken, ahol megkötődik. A halántéklebeny izgalmi állapotával magyarázható például az emlékképek felidéződése, a látókéreg izgalmi állapotával a fényjelenségek, a limbikus rendszer fokozott aktivitása pedig eufórikus érzéssel jár. 

Kísérlet bizonyítja

Az elmélet összefoglalóan tehát azt állítja, hogy a halálközeli élmény az agy oxigénszegénység miatti védekező mechanizmusának mellékterméke, egyes agyterületek egyidejű izgalmi állapotának következménye. Ezt az elméletet egy kísérettel is bebizonyították: önkéntes kísérleti személyekkel oxigénben szegény és szén-dioxidban gazdag levegőt lélegeztettek be, és ezzel a halálközeli élmények számos elemét sikerült előidézni. 

Persze voltak, vannak és lesznek is olyanok, akik kételkednek abban, hogy ez a jelenség tudományosan magyarázható, és hisznek annak természetfölötti mivoltában. Ezen álláspont szerint a halálközeli élmény is egy olyan jelenség, amely a józan ész számára felfoghatatlan, akárcsak az álom mechanizmusa és oly sok más, eddig megfejtetlen tapasztalás.

• halál
• élet
• bizarr
• elmélet
• tudomány és technika
• Terasz