Gyöngyöspata: amiről senki nem beszél
Így előzhették volna meg a terrort
A TASZ már hetekkel ezelőtt elmondta, mi alapján intézkedhetne a rendőrség.

Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Közösség tagja elleni erőszak, vagy annak kísérlete, előkészülete. Zaklatás. Magánlaksértés. Garázdaság. Csendháborítás. Közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos szabálysértés. Bűncselekmények, illetőleg szabálysértések, amelyek a TASZ álláspontja szerint megvalósultak Gyöngyöspatán, és amelyek miatt őrizetbe lehetett volna venni az ott vonuló Véderő, valamint korábban a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjait. A rendőrség ezt mégsem tette meg. Miért?

Gyöngyöspatán hónapok óta pattanásig feszült a helyzet, először a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület masírozott a településen, később pedig a szintén szélsőséges Véderő tagjai vertek tábort, hogy "önvédelmi és harcászati ismereteket oktassanak".

A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő egyesület már a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület masírozásakor kiadta jogi állásfoglalását az ügyben, amelyben több tényállást is felsoroltak, ami miatt a rendőrök intézkedhettek volna a romákat megfélemlítő személyekkel szemben. Ilyen a közösség tagja elleni erőszak, a zaklatás és a garázdaság.

Jovánovics Eszter, a TASZ Romaprogramjának vezetője lapunknak elmondta: álláspontjuk szerint ezeket a bűncselekményeket, szabálysértéseket a Véderő, illetőleg a Betyársereg tagjai is elkövethették, például amikor kővel bedobták egy, a cigánysoron lévő ház ablakát, vagy fegyverrel fenyegettek romákat etnikai hovatartozásuk miatt. Ám esetükben a sor további tényállásokkal bővült: ilyen a csendháborítás, a zaklatás és a magánlaksértés.

Csak a garázdaság miatt léptek fel

Mindezek miatt őrizetbe lehetett volna venni a Véderő tagjait, ám a rendőrség ezt csak egy esetben tette meg: garázdaság miatt vittek el nyolc embert, ám az egri bíróság később megszüntette a személyek ellen az eljárást.

Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője kérdésünkre, hogy miért nem intézkedtek például közösség tagja elleni erőszak miatt, közölte: minden olyan esetben intézkedtek, amikor a hatályos jogszabályokat megszegték.

Kérdésünkre, hogy ezek szerint a rendőrség úgy véli, hogy például ez a tényállás nem valósult meg, kitérő választ adott. A szóvivő a fenti választ ismételte meg, újra kijelentve, hogy minden olyan esetben intézkedtek, amikor a hatályos jogszabályokat megszegték. Hozzátette: a rendőrök az általuk észlelt, illetve a feléjük jelzett cselekmények mindegyikére reagáltak.

Mást meséltek ugyanakkor a romák. Jovánovics Eszter elmondta, munkatársaiknak például arra panaszkodtak, hogy hiába jelzik a problémát a rendőröknek, azok "meg se hallják". Az esetenként súlyos, etnikai indíttatású bűncselekmények elkövetőivel szemben a rendőrség nem lép fel, a romák feljelentései, panaszai nyomán nem történnek intézkedések.

Módosítják a Btk.-t - megint

Bár amint az látható, a rendőrség több, jelenleg is hatályban lévő jogszabály alapján eljárhatott volna, a kormány ettől függetlenül úgy döntött: kibővíti a Btk.-t és a bűncselekmények körét az "egyenruhás bűnözéssel".

Eszerint a jövőben két évig terjedő börtönbüntetést kaphatnak, akik másokban félelmet és riadalmat keltve a közrend fenntartására irányuló vagy annak látszatát keltő akciókat szerveznek az arra vonatkozó felhatalmazás nélkül.

Azok pedig, akik valamilyen közösséggel szemben fenyegető, a közösségben félelmet keltő akciókat szerveznek, illetve ilyenekben vesznek részt, három évig terjedő börtönbüntetéssel lennének sújthatók. Orbán Viktor miniszterelnök arra kérte a parlamentet, minél előbb fogadják el a jogszabály-módosítást.

Ezt is szeretjük