Nem olyan a Föld a Holdról nézve, mint hitted: olyan mondta el, aki járt már ott

Azt hihetné az ember, hogy a digitális korszak beköszöntével és az internet mindennapi használatával a tudás és bölcsesség egyre nő. A rengeteg információval azonban nő a féligazságok és hibalehetőségek száma is.

Az ilyen jellegű, sokszor kontrollálatlan tudásból születnek később a makacs mítoszok vagy városi legendák. Ezek szájról szájra vagy site-ról site-ra vándorolnak, és beépülve a köztudatba, félreértésként rögzülhetnek az agyban.

A kínai nagy fal

Már az 1800-as évek végén is megjelent az a meglepő állítás a korabeli sajtóban, hogy a kínai nagy fal látható a Holdról. Az űrből, bizonyos magasságból és megfelelő látási körülmények között valóban látható a monumentális építmény, legalábbis a NASA kamerái szerint. Holdat megjárt asztronauták viszont megerősítették, hogy onnan nem lehet látni a falat.

A vörös kendő

Sokan vélik tudni, hogy a vörös posztó ingerli a bikákat, és ezért támadnak bikaviadalokon. Valójában a bikák színvakok, a viadalokon lengetett köpenyeknek vagy zászlóknak nem a színe a lényeg. Az állatok a ruhaanyagok mozgatására érzékenyek, a piros színnek csak a show fokozásában van jelentősége.

A kis növésű diktátor

Elterjedt tévhit az, hogy Bonaparte Napóleon alacsony növésű volt, és ezt a testi frusztrációját kompenzálta világhódító terveivel. Történészek állítják korabeli forrásokra és szemtanúkra hivatkozva, hogy a korabeli francia átlagos férfitestmagasságot bőven elérte a hadvezér. A régi mértékegységek átszámításával a császár elérte a 169 centimétert, ami mai szemmel valóban alacsony, de az 1700-as években normálisnak számított.

A szarvas fejfedő

A vikingekről mindenkinek a kétszarvú sisakkal ellátott északi barbár népek képe ugrik be. A szarvas fejfedő valójában történelmileg hamis, azt egy Wagner-operához fantáziálta egy tervező a 19. században. A dizájn olyan sikeres lett, hogy masszívan beleépült a köztudatba, és máig is tartja magát.

A zseni bukása

A reáltárgyak vizsgáin kevésbé brillírozó tanulók azzal szokták vigasztalni magukat, hogy Albert Einstein, az újkor legnagyobb géniusza is megbukott matematikából. Az állítás nem igaz, a tudós régi bizonyítványaiból kiderült, hogy a reáltárgyakból gyerekként és azután is kiváló volt.

Nehézséget a humán tárgyak, főleg a francia okozott neki, ebből hármasa volt. 16 évesen, idő előtt felvételizett a zürichi egyetemre, ahol ugyan nem ment át a felvételin, de ez is csak a kevésbé jó idegennyelvtudása miatt volt.

A gyilkos alkohol

Masszívan tartja magát az a mítosz, hogy az alkohol megöli az agysejteket. Agykutató tudósok végeztek olyan kísérletet, amiben az alkoholista és az absztinens emberek agysejtjeinek sűrűségét vizsgálták. A képalkotó módszerek nem találtak különbséget.

Tehát az alkoholnak valóban van számtalan élettanilag káros hatása, de az agysejtek pusztítása nem tartozik ezek közé. A neuronok, vagyis agyi idegek végződésein található dendritet valóban támadja az etilalkohol, de ez átmeneti zavart jelent az agysejtek kommunikációjában - ekkor következik be az úgynevezett filmszakadás. Ez azonban szerencsére csak átmeneti állapot. 

• érdekességek a világból
• hoax
• tévhit
• legenda
• Terasz