Kétszer olyan súlyos lehet a klímaváltozás, mint azt korábban hitték: változtattak a vizsgálatokon
Pontosabb képet nyújt a felmelegedésről egy összetettebb módszer.

sotet-felhok
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A globális felmelegedés hatásainak vizsgálatában nemcsak a hőmérséklet, hanem a páratartalom megállapítása is fontos szerepet játszik - hangsúlyozta egy új tanulmány. A kutatók szerint a hőmérséklet önmagában nem méri az éghajlatváltozás szélsőséges következményeit, és lebecsüli a trópusokon jelentkező hatásokat.

A levegő nedvességtartalma és a hőmérséklet együttes vizsgálata azt mutatja, hogy az 1980 óta bekövetkezett klímaváltozás csaknem kétszer olyan súlyos, mint azt korábban kiszámították - olvasható az amerikai tudományos akadémia folyóirata - PNAS - számában megjelent tanulmányban, amiről a phys.org tudományos ismeretterjesztő portál számolt be.

A szélsőséges időjárás, viharok, árvizek és esőzések ereje a levegőben lévő víz mennyiségével függ össze. Ezért az amerikai és kínai tudósokból álló csoport elemzéséhez az ekvivalens potenciális hőmérséklet, a theta-e mérőszámát használta, amely a légkör nedvességenergiáját tükrözi - mondta a tanulmány társszerzője, Veerabhadran Ramanathan, a Kaliforniai Egyetem San Diegó-i Scripps Oceanográfiai Intézete és a Cornell Egyetem éghajlatkutatója. A mértékegység fokokban van meghatározva, akárcsak a hőmérséklet.

A világ felmelegedésével a levegő több nedvességet tartalmaz, 7 százalékkal többet minden egyes Celsius-fok után. Amikor ez a nedvesség lecsapódik, hőt vagy energiát szabadít fel, ezért van az, hogy amikor esik az eső, akkor most már zuhog - magyarázta a tudós. Hozzátette, hogy a vízgőz a légkörben egy erős hőcsapdagáz, amely fokozza az éghajlatváltozást.

A cikk az ajánló után folytatódik

Korábbi számítások szerint 1980 és 2019 között a világ 0,79 Celsius-fokkal lett melegebb. A páratartalomból származó energiát is figyelembe véve azonban 1,48 fokkal lett melegebb és párásabb a Föld. A trópusokon ez a felmelegedés elérte a 4 fokot.

Ha csak a hőmérséklet alapján ítéljük meg, akkor úgy tűnik, hogy a felmelegedés Észak-Amerikában, a középső szélességi körökön és különösen a sarkvidékeken a legjelentősebb, a trópusokon viszont kevésbé. Ramanathan szerint azonban ez nem így van, mert a trópusok magas páratartalma fokozza a vihartevékenységet, a rendszeres viharoktól kezdve a trópusi ciklonokig és monszunokig. Ez a légköri látens energianövekedés szélsőséges időjárási jelenségekhez vezet: áradásokhoz, viharokhoz és aszályokhoz - fűzte hozzá a tudós.

Fotók: Getty Images

Ennyit változott az Északi-sarkvidék 28 év alatt

Elgondolkodtató NASA-fotók a klímaváltozásról. Van miért izgulnunk.

Ezt is szeretjük