Találtak egy élőlényt, amely képtelen az öregedésre - Azt is megvizsgálták, hogy miért
Nincs beprogramozva az öregedésre a több mint ezer évig is elélő Ginkgo biloba, vagyis a páfrányfenyő.
- A természet ihletet ad (x)
- Huawei szupereszköz: az iroda parancsnoki hídja (x)
- Jótékonysági főzés Dobó Ágival (x)
- 5 tipp, hogy a megfelelő laptopot válaszd az utazáshoz (x)
- „Szeretek vezető lenni, de még jobban szeretem, hogy nőként lehetek az” (x)
- Idén visszatér az egyik legnépszerűbb hazai gyereknapi program (x)
- Mikor van az aranylakodalom, és mi van előtte, utána? – A legfontosabb évfordulók nevei, amik már feledésbe merültek »
- Könnyű hidratáló arckrémek szomjas, vízhiányos bőrre: árakkal és lelőhelyekkel »
- Eva Longoria csodás narancssárga szettjein ámulunk: megjelenésével vidám színfoltja a cannes-i forgatagnak »
- Mi Portugália fővárosa? 10 kvízkérdés Európa országairól, amit illik tudni
- 10 kérdéses villámkvíz a magyar gasztronómiáról: milyen töltelék van a Gundel-palacsintában?
- Az erős szexuális vonzalom 7 legfőbb jele - Már az ismerkedés során észreveheted őket
- Hevesi Tamás és Hevesi Kriszta balatoni nyaralója: a kétemeletes ház kívül-belül mesebeli
- Nem ébredés után mutatja a valós testsúlyt a mérleg - Mikor kell méredzkedni a tudomány szerint?
Egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre, és egész életében a betegségek, valamint az aszály okozta betegségek leküzdését segítő kemikáliákat termel a páfrányfenyő - állapították meg amerikai és kínai kutatók, megfejtve a fafaj hosszú életének titkát.
A Kínában őshonos páfrányfenyő, tudományos nevén Ginkgo biloba ma már világszerte megtalálható a parkokban és kertekben, ám vadon élő populációit a kihalás fenyegeti a fakitermelés miatt - olvasható a BBC hírportálján. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában - PNAS - publikált tanulmány készítői 15 és 667 éves kor közötti ginkgókat tanulmányoztak, megvizsgálva fagyűrűiket és elemezve sejtjeiket, kérgüket, leveleiket és magjaikat.
A védekezőrendszer a kulcs
A szakemberek megállapították, hogy mind a fiatal, mind az idős példányok védelmező kemikáliákat, köztük antioxidánsokat, növényi hormonokat termelnek a kórokozók vagy aszályok okozta betegségek leküzdésére. A genetikai vizsgálatok eredményei pedig azt mutatták, hogy az öregedéssel összefüggő gének nem kapcsolódnak be automatikusan egy adott életkorban, mint más növényeknél, például a fűféléknél és egynyári növényeknél.
- A titok a nagyon egészséges védekezőrendszer fenntartásában rejlik, és hogy a fajnak egyszerűen nincs egy előre meghatározott öregedési programja - magyarázta Richard Dixon, az Észak-texasi Egyetem munkatársa. Hozzátette: ahogy a ginkgók öregszenek, a jelek szerint nem gyengül azon képességük, hogy védekezzenek.
Mindez azt jelenti, hogy bár egy több száz éves páfrányfenyő kívülről viharvertnek tűnhet a fagyások és villámcsapások miatt, az egészséges fejlődéshez szükséges folyamatai még mindig remekül működnek odabent. Dixon szerint hasonló lehet a helyzet a többi hosszú életű fa, köztük az óriás mamutfenyő esetében is, amely tele van antimikrobiális kemikáliákkal.
A brit Királyi Kertészeti Társaság - RHS - munkatársa, Mark Gush a tanulmányhoz kapcsolódóan megjegyezte, hogy a világ legöregebb élő fája egy több mint 4800 éves simatűjű szálkásfenyő - Pinus longaeva.
- A folyamatos tápanyag-, fény- és vízellátás mellett az ilyen magas kor elérésének képessége valószínűleg összefüggésben van a lassú fejlődési ütemmel, a sejtszintű adaptációval és az olyan másodlagos behatásokkal szembeni viszonylagos védelemmel, mint a kártevők és betegségek, az éghajlati szélsőségek, valamint a katasztrofális fizikai sérülések - tette hozzá a szakember.
Fotók: Getty Images
10 frissen felfedezett állat- és növényfaj
Bármennyire meglepő, a kutatók és tudósok szinte mindennap felfedeznek egy új növényt vagy állatfajt. 2019-ben a kaliforniai múzeumnak köszönhetően 71 új fajt tudtak besorolni a tudósok.
OLVASD EL EZT IS!
