A kelták várost építettek rá, Haynau citadellát épített a tetejére - Ez történt a Gellért-hegyen 2000 év alatt

A Gellért-hegy a turisták egyik legkedveltebb kirándulóhelye Budapesten. A Szent Gellért püspökről elnevezett látványosság a XI. kerületben található, 235 méter magas, és nemcsak természeti, de történelmi értékekben is bővelkedik. 

Csaknem kétezer éves múltra tekint vissza, és kevesen tudják, de 1987 óta a hozzá tartozó természetvédelmi területtel együtt a világörökség része. 

A kelták várost építettek rá, Haynau Citadellát épített a tetejére

Régészeti leletek tanúsítják, hogy a Gellért-hegyen már a vaskorban városias települést létesítettek a kelták. Ezt a sánccal erősített erődöt nagy valószínűséggel az eraviszkusz törzs lakta. Ám a római hódítást követően, az 1. században az itt lakókat kitelepítették. 

Később, az Árpád-korban a hegynek Pesti-hegy, illetve Kelen-hegy volt a neve. A szláv eredetű pest szó valószínűleg a hegy belsejében található barlangot és hővizes tavat jelentette. Majd Gellért püspök legendáinak nyomán, a 15. században kapta ma is használatos megnevezését. 

A török hódoltság idején a hegytetőn egy palánkvár állt, a hegy aljába pedig fürdőket építettek, majd a törökök által szentként tisztelt Gürz Eliász muzulmán papról Gürz Eliász dombjának nevezték el. Ezután a 17. században kapott nagyobb figyelmet, amikor úgy tartották, boszorkánygyűlések helyszínéül szolgált. Az erről szóló legenda szerint minden hét szombatján az egész ország területéről itt gyülekeztek a boszorkányok. 

A német telepesek ebben az időben Blocksbergnek nevezték, ami Boszorkány-hegyet jelent, majd egy 1745-ös közgyűlés alkalmával a Kelen-bércre esett a választás. Nem köztudott, de a hegyet hivatalosan ma is így hívják. 

A 18. század első felében megépült a Gellért-hegyi kálvária, amely egészen 1951-ig, a Citadella megépüléséig állt. Szent Gellért püspök szobra pedig 1904-ben került a hegy oldalába. 

1920-ban parkosítás kezdődött a hegy lejtőin, és sétányokat alakítottak ki rajta, 1926-ban pedig a franciaországi lourdes-i barlang mintájára sziklakápolnát létesítettek a belsejébe. A tetejére 1947-ben került fel Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása, a Szabadság-szobor. 

A Gellért-hegyen csodás panoráma nyílik a fővárosra, mára csúszdapark és több játszótér is várja a látogatókat. 

Olvass tovább! Zseniális alternatív térképeket nézegethetsz Budapestről ezen az oldalon

Buda, Pest és Óbuda egyesítésének 150. évfordulójára egy ingyenesen hozzáférhető, alternatív, ötven térképet bemutató sorozatot publikált az Átló, Magyarország egyik legismertebb adatvizualizációs műhelye.

(A képek forrása: Getty Images Hungary)

• budapest
• magyarország
• gellért gyógyfürdő
• történelem
• kelta
• Terasz