Elképesztő különbségek a magyar városok között: Veszprém ebben jobb, mint mások

A Föld Napja alkalmából érdemes számot vetni, mennyire is hatékony az ember a szelektív hulladék gyűjtése során, mert jelentős különbségek vannak a magyar városok lakosságának gyakorlatában. A tejes és gyümölcsleves kartondobozokat például Veszprémben, Pakson, Székesfehérváron, Kecskeméten és Monoron szelektálja a leghatékonyabban a lakosság.

Budapest az, ahol a legtöbb, évente mintegy 750 tonnányi italos kartont gyűjtenek szelektíven a lakosok, ezzel ők a középmezőnybe tartoznak abban a rangsorban, mely egy lakosra vetítve vizsgálja a szelektíven gyűjtött és újrahasznosításra kerülő italkarton-csomagolás mennyiségét. Ha minden magyar lakos olyan hatékonyan szelektálna, mint a veszprémiek, egy éven belül megduplázható lenne az újrahasznosított italos kartondobozok mennyisége.

Győrtől Miskolcig 318-szor

A magyar lakosság, a legfiatalabbakat és a legidősebbeket is beleértve, átlagosan hatvan darab tejes és gyümölcsleves italos kartont használ el egy év alatt. A hulladékká vált italos kartondobozok szelektív gyűjtésében továbbra sem jeleskedik az ország; 78-80% még mindig a lerakókon végzi, és csupán 20-22% kerül visszagyűjtésre és újrahasznosításra annak ellenére, hogy a szelektív hulladékgyűjtés valamilyen formája ma már tízből hét lakos számára hozzáférhető.

Emiatt évente mintegy 12 600 tonna, azaz mintegy 420 000 000 darab italos kartondoboz megy veszendőbe ahelyett, hogy újrahasznosításra kerülne, és a környezet védelmét szolgálná. Ha ezeket a tejes és gyümölcsleves dobozokat hosszabb élük mentén egymás után helyeznénk, 318-szor érne el a sor Győrtől Miskolcig.

Dobogó italos kartonokból

A magyar városok közötti távolságok azonban nemcsak átvitt értelemben, de a szelektív hulladékgyűjtés hatékonysága terén is nagyok. A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a fejenként elhasznált hatvan darabból egy főre vetítve évente a legtöbb italoskarton-hulladékot a veszprémi lakosság gyűjti 23 darabbal, akiket a gyűjtés hatékonysága tekintetében a 21 darabot gyűjtő paksiak, majd a székesfehérváriak húsz darabbal, a kecskemétiek és a monori lakosok 19-19 darabbal követnek, akiknél kicsivel kevesebbet, 18-at szelektálnak a szolnokiak, a dunakesziek és a gyömrőiek pedig 17-17-et.

Budapest az élen és a középmezőnyben

Az italos kartonok szelektív gyűjtésének intenzitása szempontjából a középmezőnyben helyezkedik el Budapest. A fővárosi, házhoz menő szelektív gyűjtésbe bevont 1,7 millió lakos mindegyike fejenként 13 darab dobozt szelektál évente.

Érdekesség azonban, hogy nagy létszámuknak köszönhetően a budapestiek összesen 750 tonnányi italos kartont gyűjtenek szelektíven, ami önmagában ugyanannyi, mint az IKSZ felmérésébe bevont 33 legtöbbet gyűjtő városból a további 32 település lakói által szelektíven gyűjtött és újrahasznosított italos kartonok összessége.

Szelektív hulladékgyűjtési sereghajtók

Mint minden rangsornak, az italos kartonok szelektív hulladékgyűjtési eredményességét vizsgáló összesítésnek is vannak utolsó helyezettjei. A legkevesebb italos kartondobozt gyűjtő lakosság a gyulai öt darabbal, néggyel a szentendrei, hárommal a bonyhádi, másféllel a balassagyarmati és mindössze egy darabbal a komlói. Ez azt jelenti, hogy ezeken a településeken ennek a hulladéknak a 92-99%-a örökre kikerül az anyagok körforgásából.

A szemléletformálás a cél

Az IKSZ 2016-ban készített reprezentatív felmérése, amely a lakosság szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos attitűdjét vizsgálta, rávilágított arra, hogy a gyűjtés alacsony volumene több tényezőre, köztük is elsősorban a megfelelő környezetvédelmi ismeretek hiányára, a nemtörődömségre, illetve a kényelmi szempontokra vezethető vissza.

- A 33 városra kiterjedő vizsgálatunk eredményei mind abba az irányba mutatnak, hogy amely városokban aktív szemléletformálás és oktatás zajlik, ott ennek az eredménye meg is mutatkozik a szelektíven gyűjtött hulladékok, köztük a visszagyűjtött tejes és gyümölcsleves italoskarton-dobozok mennyiségében – mondta Baka Éva, az Italoskarton Környezetvédelmi Egyesülés ügyvezető igazgatója.

- A lakosság megfelelő és folyamatos tájékoztatása és oktatása szükséges ahhoz, hogy az értékes, újrahasznosítható hulladék ne a kommunális hulladékba és a szemétlerakókra kerüljön. Azokon a településeken, ahol a városvezetés és egyéb intézmények hozzájárulnak a szelektív gyűjtés népszerűsítéséhez a lakosság körében, ott szignifikánsan magasabb a visszagyűjtött italoskarton-dobozok aránya – erősítette meg Baka Éva. 

Kövessük a veszprémiek példáját!

Közismert tény, hogy a felelőtlen erdőgazdálkodás és a fakivágások miatt a Föld felszínéről két-három naponta eltűnik egy Budapest méretű erdő, miközben a világ sivatagos területének nagysága évente egy Magyarország nagyságú területtel nő. 

Mindezek tükrében nemcsak érdekes, de fontos is az elemzés azon megállapítása - melyet az IKSZ a rendelkezésére álló adatok alapján készített -, hogy ha minden magyar lakos olyan hatékonyan gyűjtené szelektíven a dobozokat, mint a veszprémiek, akkor a jelenleg újrahasznosításra kerülő 3 400 tonnányi italoskarton-hulladék mennyisége hatezer tonnára lenne növelhető. Ezzel a mennyiséggel pedig évente hozzávetőleg 38 ezer felnőtt fát tudnánk megmenteni.

(Az ajánlóképek forrása: Wikipédia/Csendesmark.)

• hulladék
• környezetszennyezés
• környezetvédelem
• érdekességek a világból
• Terasz