Havi 250 ezer forint mindenkinek!

Alanyi jogon adna a finn kormány minden állampolgárának havi 800 eurós - 250 ezer forintos - alapjövedelmet, ezzel teljesen át is alakítanák a szociális juttatások rendszerét. Hasonló gondolattal nálunk is foglalkoztak már.

Hamarosan beterjeszti a finn kormány az alapjövedelemről szóló törvényjavaslatot, ezzel Finnország lehetne az első olyan állam, mely bevezetné a minden állampolgárának járó, adómentes juttatást.

Az alapjövedelmet két szakaszban vezetnék be a finnek: az első fázisban 550 euró - 173 ezer forint - járna mindenkinek, és megmaradna néhány szociális juttatás. A társadalombiztosítási hivatal egy év elteltével - vagyis jövő novemberben - állhat elő a végleges, 800 euróról szóló javaslattal.

A finnek nem gazdagok

Pedig Finnország nem tartozik azok közé a szupergazdag államok közé, melyek gond nélkül megengedhetnek maguknak ekkora összegű juttatást, sőt, az ország Európa ingatag gazdaságai közé tartozik.

A finn nemzeti össztermék - GDP - 2012 közepe óta folyamatosan csökken, és nem látni, mi hozná vissza a növekedést. A 800 eurós alapjövedelem évente 52,2 milliárd euró állami kiadással járna az 5,4 milliós országban - és a lakosság közel kétharmada támogatná a bevezetését.

Más országokban is foglalkoznak az ötlettel

A nem éppen szegény Svájcban jövőre tartanak népszavazást az állampolgári alapjövedelem bevezetéséről - de a szakértők szerint még ott is elbukhat az elképzelés. Igaz, a svájciak jóval nagyobb számokkal dobálóznak: ők havi 2500 dollárral - 720 ezer forint - számolnak, ami 210 milliárd forintos éves kiadást - a svájci GDP 30%-a - jelentene.

A kormány és a parlament azonban arra biztatja a szavazókat, hogy utasítsák el az alapjövedelmet - amit egyébként jelenleg a svájciak fele támogat.

Hollandiában szintén jövőre indítanak kísérleti alapjövedelem-programokat néhány városban.

Magyarországon is végeztek számításokat

Nálunk a Párbeszéd Magyarországért dolgozott ki szintén alanyi jogon járó alapjövedelemről szóló koncepciót, amihez több neves szakértő - Ferge Zsuzsa szegénységkutató, Surányi György volt jegybankelnök - is csatlakozott.

A neves közgazdász alapvetően jó gondolatnak tartotta az alapjövedelem magyarországi bevezetését, ami azonnal enyhíteni tudná a húsba vágó problémákat, de ellenérvként felhozta a szegénység nyomasztó mértékét és a társadalom kettészakadását - amit az alapjövedelem önmagában nem számolna fel. A PM koncepciója szerint a gyerekeknek 25, a felnőttnek 50, a várandós édesanyának 75 ezer forint készpénz járna havonta.

És ki fog dolgozni?

Az alapjövedelem ellenzőinek legnagyobb érve az, hogy, ha mindenki megkap annyi pénzt az államtól, amennyiből megél, akkor az emberek egész egyszerűen nem fognak dolgozni. Ezzel szemben több tanulmány és kísérlet bizonyította, hogy azok az emberek, akik alanyi jogon havi jövedelmet kaptak, nem váltak passzívvá, hanem elkezdtek önmaguk fejlesztésével foglalkozni, magasabb képzettséget igénylő állást szereztek, és több időt töltöttek a munkával is.

• külföld
• jövedelem
• finnország
• Terasz