Nem lesz mit ennünk? Váratlan és súlyos problémával szembesültek a kutatók

Gyorsabban apasztja a felszín alatti vizeket az élelemtermelés a világ sok táján, mint amilyen ütemben a természet azt pótolni tudná - állapította meg egy új tanulmány, melyről a BBC hírportálja számolt be. A talajvizet főként a rizs-, búza- és kukoricaföldek, valamint gyapotültetvények öntözésére használják.

A világon Pakisztán, az Amerikai Egyesült Államok és India exportálja a legtöbb, gyorsan apadó felszín alatti vízkészlettel öntözött élelmiszert. A londoni University College kutatói szerint az élelemellátás veszélybe kerül, ha nem védik meg a talajvizet. Az öntözésre használt víz mintegy 43%-a felszín alatti vízrétegekből származik, tehát nem folyókból és tavakból.

Aggasztó a növekedés

A felszín alatti rétegek közül soknak a vizét olyan gyorsan elhasználja a gazdaság, hogy azt az esők nem tudják pótolni. A 2000-es években a szakértők úgy vélték, hogy az öntözés a nem megújuló vízforrások 20%-át veszi igénybe. A 2010-es években ez több mint ötödével nőtt.

A tudósok régóta tisztában vannak a talajvíz mennyiségének csökkenésével, az új tanulmány azonban azt kutatta, hogyan befolyásolja a mezőgazdasági termények kereskedelme a vízellátást. A világ lakosságának túlnyomó többsége olyan országokban él, amelyeknek szinte a teljes alapvetőélelmiszer-importja a nagyrészt talajvízzel öntöző országokból érkezik.

A kutatók azt találták, hogy az öntözésre használt, nem megújuló felszín alatti vizek mintegy 11%-a függ össze a világ élelmiszer-kereskedelmével. Ennek kétharmada három ország, Pakisztán, az Egyesült Államok és India között oszlik meg. A 2000-es évek eleje óta egy évtized alatt Kína megduplázta a nem megújuló felszín alatti vizek használatát, de India és az Egyesült Államok is jelentősen megnövelte azt.

Az Egyesült Államok, Mexikó, Szaúd-Arábia és Kína a nem megújuló vízforrások tíz legnagyobb mezőgazdasági felhasználói között vannak, azonban ezek az országok a fogyó felszíni vízkészlettel öntözött termények fő importőrei is. A tanulmány a Nature tudományos lap friss számában jelent meg.

• föld
• környezetvédelem
• víz
• változás
• tudomány és technika
• élelmiszer
• Terasz