Fekete napok a tőzsdén

Az első világháborút követő nagy gazdasági világválság óta az Amerikából kiinduló, 2008-ra elharapózó jelzáloghitel-krízist tartják a legjelentősebbnek a szakértők, mely globális visszaesést okozott a világgazdaságban. A hatása úgy zúdult végig Európán és Ázsián, mint egy megpöckölt dominóoszlop, melynek minden eleme magával ránt egy másikat.

Számos országot felkészületlenül ért a tömegpánik, mely nemcsak a banki és gazdasági szektorokban, hanem az átlagpolgár szintjén éppúgy felütötte a fejét. Pedig a múltban ismétlődő gazdasági mélyrepülések tanulsággal szolgálhattak volna, melyek esetében a tőzsdekrach egész országokat vagy kontinenseket sodort válsághelyzetbe.

Amerika válságos évei

Az első tőzsdekrach 1819-ben rendítette meg az Egyesült Államok gazdaságát, mely az egész világra hatással volt. Az amerikai kormány úgy finanszírozta az 1812-ben kitört amerikai-brit háború hadiköltségeit, hogy aranyrudak formájában jelentős kölcsönöket vett fel a bankoktól.

Ennek következtében nemesfémhiány lépett fel a hitelező bankoknál, ezért fedezetlen bankjegyeket nyomtattak, ami óriási inflációt szabadított el.

Az amerikai-brit háború, valamint a brit-francia ellenségeskedés befagyasztotta a nemesfém tengeri kereskedelmét Peru, Mexikó és Európa között. Az elszegényedett európai államok így nem tudták törleszteni adósságaikat az amerikai bankoknak, melyek ismét fedezetlen bankjegyekkel züllesztették a piacot, ami a tőzsde összeomlásához vezetett. A válság következtében az amerikai nagyvárosokban hatalmas méreteket öltött a munkanélküliség, és sokan az adósok börtönébe kerültek.

Alighogy kilábalt az öt évig tartó gazdasági recesszióból az Egyesült Államok, 1873-ban a technológiai fejlődés sodorta újabb válsághelyzetbe. A polgárháború után a vasút csábító biznisznek tűnt. A legtöbb cég a vasútépítésben látta jövőjét, ezért az efféle részvények ára hamar az egekbe szökött. A sínfektető láz azonban csúfos véget ért, mivel az építkezési tervek jócskán meghaladták a rendelkezésre álló pénzösszegeket. A vasúti papírok romlása végül az egész tőzsdét megborította, így számos vállalat ment csődbe.

Fekete csütörtök

Egyetlen megrázó nap a tőzsdepiacon olykor évekig tartó, súlyos politikai és gazdasági következmények lavináját indíthatja el. Ezt tanúsítja a történelembe fekete csütörtökként bevonuló New York-i krach, mely 1929. október 24-én következett be. Amerika megerősödött gazdaságot tudhatott magáénak az első világháború után. A bajt az okozta, hogy az emberek inkább a börzén fektették be a pénzüket, és nem a bankokban.

A nagy haszon lehetősége a kis tőkével rendelkező rétegeket is elvakította, így hitelt hitelre halmoztak, hogy részvényeket vehessenek. Ez felvitte az árakat a tőzsdén, ám olyan hírek kaptak szárnyra, melyek eladási őrülethez vezettek. Az ominózus napon a papírok értéke zuhanni kezdett, és mindenkin úrrá lett a pánik.

Egyszerre volt ez a részvénytulajdonosok és a bankok tragédiája, hiszen a részvényvásárlásokhoz kölcsönt adó pénzintézetek csődbe mentek, az adósok közül pedig sokan öngyilkosságba menekültek. Az amerikai hitelektől függő Európát is magával rántotta a válság.

Az örök gyásznap

Az amúgy is rossz passzban tengődő amerikai gazdaságot a 2001. szeptember 11-én történt, World Trade Center elleni terrortámadás még inkább megingatta, melynek hírére pánik lett úrrá a befektetőkön és a biztosítótársaságokon. Az 1992-es Andrew hurrikán után ekkor kerültek legnagyobb veszélybe a biztosítók. Ám a WTC-t ért terrorakciót követően nemcsak a kárérték, hanem az áldozatok száma is igen magas volt. A Világkereskedelmi Központ tornyaiban neves cégek béreltek irodákat, melyek jól fizető életbiztosításokat kötöttek az alkalmazottaiknak. Az is felmerült akkor, hogy néhány amerikai biztosító fizetésképtelenné válhat, a biztosítók részvényei pedig Európában szintén zuhanórepülést hajtottak végre.

A hongkongi tőzsde tragédiája

A hongkongi részvénypiac 1997. október 23-án omlott össze, melynek hatását a világ összes tőzsdéje megérezte. A kilencvenes évek elején rohamos növekedésnek indult a délkelet-ázsiai országok és Japán gazdasága. Az autógyártásuknak és a fejlett elektronikai kütyüiknek köszönhetően ráharapott a részvényeikre a világ.

Ám a nyereséges időket egyetlen tanulmány közzététele zúzta porrá. Amíg mások csodálkozva figyelték ezen országok fellendülését, a Princeton Egyetem professzora, Paul Krugman kételkedésének adott hangot, mellyel pánikot okozott. A korábban ígéretes hozamú részvények árai leestek, melynek tragédiája leginkább az orosz gazdaságot taszította a mélybe.

• válság
• külföld
• amerikai egyesült államok
• ázsia
• politika
• pénzügy
• Terasz