Fejenként 600 forintot spórolunk az óraátállítással

Minden évben március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart a nyári időszámítás. Ennek megfelelően március 27-én, vasárnap hajnalban át kell állítani az órákat kettőről három órára.

Az óraátállítást először 1976-ban, Franciaországban vezették be, három évvel az első olajárrobbanás után. A hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy az akcióval 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energiamegtakarítás érhető el. Itthon 1980 óta alkalmazzák az óraátállítást. 

Az egész Európában egységesen alkalmazott módszer azon alapul, hogy március 21. és szeptember 21. között a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák.

Ha a lakosság szokásos ébrenléti ideje - a reggel 7 és este 10 óra közötti időszak - egybeesik a természetes nappali világosság idejével, kevesebbet kell a lámpákat használni.

Hatmilliárd forint

A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. adatai szerint a nyári időszámításnak köszönhetően körülbelül hatmilliárd forinttal csökken az ország éves villanyszámlája. Ha az ország lakosságát nézzük, akkor ez fejenként 600 forintos spórolást jelent.

A szakemberek tájékoztatása szerint a megspórolt mennyiség lényegében egy kisebb város éves fogyasztásának felel meg.

A napéjegyenlőséghez közeli tavaszi óraállításkor látványosan változik az esti órák terhelése, az átállítás előtti és utáni időszakot összehasonlítva naponta akkora fogyasztáscsökkenés látható, ami ezer háztartásnak akár egész évre elegendő lenne.

Más a helyzet a téli óraátállítással, amelynek hatása annyira nem látványos, hiszen az emberek többsége előtte és utána is sötétben kel, és sötétben is fekszik le.

• spórolás
• pénzügy
• Terasz