Ezért nem dolgozik több tízezer nő

A KSH Munkavégzés és családi kötöttségek, 2010 című kiadványából kiderül, a tavalyi év második negyedévében a 15–64 éves korosztály 26,6%-a gondoskodott 15 évesnél fiatalabb gyermekről.

A gondozási teendők érdemben csak a női munkaerő-piaci jelenlétet befolyásolják, a gyermeket nevelő férfiaknak mindössze 2%-a jelezte, hogy a gyermeknevelés hatással volt munkaerő-piaci státusára, szemben a nőket jellemző közel 32%-os aránnyal.

163 ezer nőt akadályoz a gyerek a munkavégzésben

A KSH-nak összességében 163 ezer nő nyilatkozott úgy, hogy a gyermeknevelés akadályozza a munkavállalásban. A nők 16,9%-át egyértelműen a gyermekek felügyeletével kapcsolatos nehézségek korlátozzák, további 14,9%-uk szintén a gyermeknevelés miatt, de saját döntése alapján nem, vagy csak erősen korlátozottan volt jelen a munkaerőpiacon.

A felvételben összességében 34,3 ezer nő jelölte meg a bölcsőde, óvoda hiányát munkavállalásának akadályaként, akik 3/5-e községekben élt. E településtípuson élők esetében ez került a munkavállalást akadályozó tényezők közül az első helyre.

Az előbbi csoportéval megegyező számban voltak a "gyermekfelügyelet csak drágán biztosítható" választ adók is. További 36,2 ezer nő azt a választ adta, nem talált igényeinek megfelelő gyermekfelügyeletet.

Nem a támogatások miatt nem mennek

A munkavégzésben a gyermeknevelés miatt magát akadályoztatottnak minősítő 163 ezer nő mintegy negyede nem volt anyasági ellátásra jogosult a gyermekek száma, illetve kora miatt.

Többségük megfelelő gondozási lehetőség biztosítása esetén tudna munkát vállalni, de a gyermekgondozási ellátásra jogosultak közül is jó néhány ezren vannak - zömében másfél-két évesnél idősebb gyermeket nevelő, magasabb iskolai végzettségű, és így potenciálisan jobban kereső nők -, akik ha találnának gyermekük napközi gondozását biztosító megfelelő intézményt, megjelennének a munkaerőpiacon.

A KSH szerint összefoglalóan megállapítható, hogy a gyermekintézmények mennyiségi és minőségi fejlesztése mintegy 50–100 ezer, jellemzően az iskolázottabb nő számára teremthetné meg a munkavállalás elvi lehetőségét.

A gyermekekről történő intézményesített gondoskodást leginkább a községekben kellene fejleszteni.

Mit tesz a kormány?

A problémát a kormány is felismerte, ám lehetőségeik korlátozottak. Arra például nincs pénz, hogy a bölcsődei férőhelyeket bővítsék, holott mintegy 10-15 ezer gyermek nem tud bölcsődébe járni. Emiatt felmerült, hogy fizetőssé teszik a bölcsődét a tehetősebbek számára.

Ugyanígy felmerült az is, hogy az óvoda kötelező lesz hároméves kortól. Jelenleg a korhatár öt év. Ám itt is az a gond, hogy nincs elég férőhely. Az Oktatásért Felelős Államtitkárság kérdésünkre közölte: a tervezetnek természetesen be kell várnia az óvodafejlesztési programokat.

A három közvetlenül érintett szaktárca egyetértése mellett ezért most indulnak a tárgyalások az önkormányzatok ügyeiért felelős Belügyminisztériummal is a témában.

- Másfelől építünk az európai uniós projektek legkülönbözőbb ágaiban az óvodaépítésre szánható összegek segítségére - tették hozzá.

• központi statisztikai hivatal
• munkaerőpiac
• Terasz