Ezért beszél a családi szavazatról ennyit a Fidesz

A Fidesz továbbra sem tett le a gyerekek utáni szavazati jogról. Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette, bár a kérdőívet visszaküldők nemet mondtak az ötletre, ő nem adja fel a harcot, és az elkövetkezendő években szeretne energiákat fordítani arra, hogy meggyőzze az embereket arról, fontolják meg a jog bevezettetését.

A családi szavazat mellett korteskedett a hétvégén Szájer József EP-képviselő és Balog Zoltán államtitkár is, de a téma a hétfői parlamenti ülésen is felmerült. A Házban a fideszes Zsigó Róbert közölte, hogy a gyermekek után járó plusz vokssal "hamarosan újra foglalkozni kell".

A Fidesz ragaszkodása a családi szavazati joghoz több szempontból is furcsa. Egyrészt az már biztos, hogy az új alkotmányba nem kerül be az ötlet, hiszen a választók egyértelmű nemet mondtak erre.

Innentől két dolog történhet. Az egyik, hogy a Fidesz a választójogi törvénybe teszi bele a passzust - amit a határon túli magyaroknak járó szavazati jog miatt így is, úgy is módosítani kell -, ám ebben az esetben sincs esély a bevezetésére, hiszen mivel az alkotmányba nem került bele, így a választójogi törvényben való szerepeltetése alkotmányellenes, a passzust joggal törölheti később az Alkotmánybíróság.

Alkotmányt kéne módosítani - megint

Ezen pedig csak úgy lehet változtatni, ha a Fidesz a saját maga által írt alkotmányt módosítja. Kiszelly Zoltán politológus ugyanakkor elmondta, a későbbiekben sem tudja elképzelni azt a helyzetet, hogy a párt a választói akarattal szembemenjen.

Vagyis a plusz voks bevezetésére most nincs esély, a Fidesz mégis folyamatosan a közbeszéd tárgyává teszi az ötletet. Miért?

- Amíg a Fidesz erről beszél, addig nem beszélünk más, fontosabb kérdésekről, például az Alkotmánybíróság jogköreinek csorbításáról. Ez egy jó kis gumicsont - adott magyarázatot a politológus a helyzetre.

Mi a véleménye a választóknak a plusz voksról? Videónkból kiderül!

Kiszelly Zoltán szerint egyébként a Fidesznek akkor származna előnye a plusz voksból, ha minden család olyan lenne, mint amilyennek a párt képzeli őket: középosztálybeliek, adófizetők, akik racionálisan, nem pedig a rövid távú előnyök alapján döntenek.

Nem járna jól a Fidesz

A családok nagy része viszont Kiszelly Zoltán szerint nem ilyen, sokan inkább a rövid távú előnyöket részesítik előnyben a hosszú távon megtérülő döntésekkel szemben.

A családok nagy része hasonlóan működik, mint a nyugdíjasok választói csoportja, akik arra a pártra szavaznak, amelyik 13., 14. havi nyugdíjat kínál nekik.

Ugyanez a helyzet állhat elő a családok esetében is, csak nekik nem 13. havi nyugdíjat, hanem 13. havi családi pótlékot ígérnének, a döntés pedig egyértelmű lenne - különösen ilyen gazdasági helyzetben.

A családi szavazat egyébként nem most merült fel először, még 2007-ben a szintén fideszes Révész Máriusz érvelt a plusz szavazati jog mellett. A politikus a FigyelőNetnek a téma kapcsán azt mondta: a gyermekeket nevelő családok hátrányos helyzetben vannak, aki például három gyermeket vállal, komoly anyagi terhet vesz magára.

Ehhez képest egy ötfős családban csak két szavazásra jogosult van, és sokkal igazságosabb lenne a társadalom, valamint másként nézne ki a politika, ha mindannyian érvényesíthetnék érdekeiket.

A családi szavazati jog mellett érvelt korábban lapunknak a Nagycsaládosok Országos Egyesülete. Kérdésünkre Székely Hajnalka elnök elmondta, 24 éve az a törekvésük, hogy a gyereknek is legyen szavazati joga, mivel a gyerekek érdekeit is szükséges érvényesíteni, a szülő viszont ezt nem tudja megtenni, mivel nem szavazhat gyermeke helyett.

• extra szavazati jog
• belföld
• Terasz