Európa sokkal nagyobb mértékben melegszik a világ többi részénél: a tudósok sem értik az okát

A tudósok sem igazán értik, mi állhat a gyors felmelegedés mögött.

Európa klímaváltozás
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A globális felmelegedés nem egyformán érinti a világ minden részét, Európa már 2,2 Celsius-fokkal melegebb az iparosodás előtti időszakhoz képest, ami jóval meghaladja a hőmérséklet-emelkedésnek a párizsi klímaegyezményben vállalt 1,5 Celsius-fokra való korlátozását.

- Azt tudjuk, hogy az Északi-sark háromszor gyorsabban melegszik a globális átlagnál. Már három Celsius-fokkal melegebb az iparosodás előtti időkhöz képest - mondta Samantha Burgess, az Európai Unió Copernicus Légkörfigyelő Szolgálatának igazgatóhelyettese a Glasgow-ban zajló ENSZ-klímakonferencián.

A tudósok is értetlenül állnak a jelenség előtt

A tudósok tisztában vannak azzal, hogy az északi-sarki melegedés sebességét a bolygó fényvisszaverő képességének, azaz a napfény földfelszín általi visszaverésének a megváltozása idézi elő. Az érintetlen fehér jég a sarkok körül tükörként működik, több napsugarat ver vissza, mint nyel el, de ha a jég olvad és a jégmezőkön tavak keletkeznek, az megváltoztatja a fényvisszaverő képességet. Érdekes, hogy ugyanez a hatás nem figyelhető meg az Antarktiszon - magyarázta Burges.

európa-globális-felmelegedés2
Fotó: Paul Souders / Getty Images Hungary

Európa gyorsabb melegedése előtt azonban értetlenül állnak a tudósok. A Copernicus adatai szerint 2020 volt a legmelegebb év Európában, az átlaghőmérséklet 1,9 Celsius-fokkal volt magasabb az 1980-2010 közötti hosszú távú átlagnál és 0,4 Celsius-fokkal magasabb az előző rekordnál - közölte Burgess. A felmelegedés korábban nem tapasztalt időjárási szélsőségeket idézett elő a kontinensen. A történelemben példa nélküliek voltak az idén nyáron Nyugat-Európát sújtó áradások, amelyek csak Németországban kétszáz ember halálát okozták - emlékeztet a space.com csillagászati és űrkutatási hírportál.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

Promóció

- 2030-ig még több szélsőséges eseményre kell számítani, forróbb nyarakra, enyhébb telekre és több erős viharra, a 2050 és 2100 közötti időszak alakulása attól függ, hogy milyen forgatókönyvet fogadnak el a glasgow-i tanácskozáson - tette hozzá. A kutatók szerint jelenleg úgy tűnik, hogy világ az 1,5 Celsius-fokos felmelegedési küszöböt 2034 körül fogja elérni.

A tudósok 99,9 százaléka egyetért abban, hogy mi okozta a klímaváltozást: az eredményük nem meglepő

Ma már tudományos körökben is teljes az egyetértés abban, hogy mi felel a klímaváltozásért.

A tudósok 99,9 százaléka egyetért abban, hogy mi okozta a klímaváltozást: az eredményük nem meglepő

Ma már tudományos körökben is teljes az egyetértés abban, hogy mi felel a klímaváltozásért.

Elolvasom

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

Ezt is szeretjük