Ennyi pénzt kapsz, ha kirúgnak: számold ki, mennyi végkielégítés jár neked

Tavaly december közepén az Országgyűlés elfogadta az új Munka Törvénykönyvét, de a rendelkezések csak idén július 1-től lépnek hatályba.

Az Origo megkérdezte a D.A.S. JogSzerviz képviselőjét, aki szerint az előzetes kalkulációk alapján a munkavállalók hátrányára változnak majd a végkielégítési szabályok, ugyanis a munkáltatói felmondás esetén az eddigiekhez képest a munkavállalónak nem minden esetben jár majd végkielégítés, vagyis így szűkül a jogosultság köre.

A legfontosabb változások

A végkielégítés jogintézményét átalakító új szabályok legjelentősebb változása a jogi szakértő szerint, hogy a korábbi szabályokhoz képest a munkavállalót akkor illeti meg a végkielégítés, ha a munkáltató mond fel neki, vagy jogutód nélkül megszűnik, illetve, ha például jogszabályi változás folytán a munkáltató kikerült a Munka Törvénykönyve hatálya alól.

Ráadásul az eddigiekhez képest változás az is, hogy munkáltatói felmondás esetén sem mindig jár majd végkielégítés: ha a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát az illető magatartása miatt, illetve nem az egészségi állapotával kapcsolatos képessége miatt mondja fel, akkor a munkavállalónak nem jár a pluszpénz.

Vagyis, ha a nem megfelelő képességeid miatt küld el a munkaadód, nem leszel jogosult végkielégítésre, ugyanakkor az indoklási kötelezettség megmaradt.

Eszerint pedig az elbocsátást meg kell indokolnia a munkaadónak: ez lehet a dolgozó munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, nem megfelelő képessége és a munkáltató működésével kapcsolatos ok. Az indok viszont csak akkor számít törvényesnek, ha a munkáltatód adatokkal és tényekkel bizonyítja az alkalmatlanságodat, illetve azt, hogy az elbocsátás a munkáltató gazdasági helyzetének megromlása miatt történt.

Másképp kell számolnod

A régi szabályok maradnak annak megállapításában, hogy mennyi időt követően jár a végkielégítés: vagyis akkor leszel rá jogosult, ha legalább három évet töltöttél el ugyanannál a munkáltatónál, a végkielégítés mértéke pedig a munkaviszonyban eltöltött évekkel arányosan növekedik.

Ám az eddigi szabályokkal ellentétben a jövőben nem az átlagkereset szerint kell majd a végkielégítést számolni, hanem az úgynevezett távolléti díj alapján, mely lényegében feltételekkel, de a személyi alapbérrel egyenlő. Tehát a végkielégítés mértéke legalább három év esetén egyhavi, legalább öt év esetén kéthavi, legalább tíz év esetén háromhavi, legalább 15 év esetén négyhavi, legalább 20 év esetén öthavi, legalább 25 év esetén hathavi távolléti díj összege. A nyugdíj előtt állók emelt összegű végkielégítése is megmarad - ám itt is a távolléti díj lesz a számítás alapja.

Mit jelent a távolléti díj?

A távolléti díjat a törvény szövege szerint az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. Kiszámításakor figyelmen kívül kell hagyni azt a munkabért, amelyre a munkavállaló a távollét tartamára munkavégzés hiányában is jogosult.

Jogellenes elbocsátás

Az új törvény szerint a jogellenes elbocsátás szabályai is változnak: megszűnik a továbbfoglalkoztatási kötelezettség. Csak akkor kell a munkaadónak visszavennie a jogellenesen elbocsátott dolgozót, ha a bíróság döntése értelmében a felmondás diszkriminatív volt, vagy munkavállalói képviselő volt az elbocsátott személy.

Korábban, ha valaki megnyerte a munkaadó elleni pert, akkor járt neki az adott időszakról elmaradt bére, ez a lehetőség azonban az új MT-vel megszűnik, csak kártérítést kaphat, amely maximum 12 havi távolléti díj lehet. Ellenkező esetben pedig - ha a munkaadód bizonyítja be, hogy jogellenesen mondtál fel - téged köteleznek a felmondási időre járó összeg megfizetésére.

• elbocsátás
• hasznos tippek
• fizetés
• Terasz