Elvesztetted a munkád? Stadiont kell építened havi 30 ezerért

A tavaszi ülésszak utolsó napján elfogadta az Országgyűlés az új közfoglalkoztatásról szóló törvényt. Kaufer Virág LMP-s képviselővel beszélgettünk az új szabályok várható hatásairól.

Az új közfoglalkoztatási törvény alapján bárki közmunkára lesz fogható, aki állástalan, és regisztrálta magát munkanélküliként, ráadásul, míg korábban a dolgozóknak a végzettséghez megfelelő munkakört kellett ajánlani közmunkában is, addig ez a jövőben nem lesz így.

Azaz lehet valaki többdiplomás orvos, építész, jogász, értelmiségi, ha a közmunkák kiközvetítését végző munkaügyi szolgálat úgy dönt, akkor Kaufer Virág elmondása szerint neki is kötelező lesz utcát seperni, vagy egy építkezésen kubikosként részt venni - ellenkező esetben elveszti jogosultságát a foglalkoztatást helyettesítő támogatásokra.

60 ezer forint helyett 30-40 ezer forint

Nemcsak ez a gond az új törvénnyel, probléma a bérezés is. Míg eddig a minimálbért kapták a közmunkások - ami nettó 60 600 forint -, addig ma már 30-40 ezer forintra számíthatnak ugyanazért a munkáért. A kormány ezt azzal magyarázza, hogy ezzel ösztönzik az állástalanokat a munkakeresésre, így nem fognak a közfoglalkoztatásban ragadni.

Ugyanakkor ennyi pénzből nem lehet megélni, és az alacsony bérezéssel még nem lesz több munkahely az elmaradott térségekben. Mivel a közmunkások alkalmazását kiterjesztették a  magánvállalkozásokra is, így fennáll az a veszély is, hogy az eddig minimálbéren foglalkoztatott dolgozókat elbocsátják, és pozíciójukat az olcsó munkaerőnek számító közmunkásokkal váltják ki. Változás egyébként az is, hogy közmunkásokat a jövőben nem lehet nyolc órás munkában foglalkoztatni.

A minimálbéreseknek annyi?

A közmunkásokat a törvény szerint maximum egy évig lehet foglalkoztatni, viszont hiába javasolta az LMP, a továbbfoglalkoztatás kimaradt a csomagból. Holott ha meghatározzák, hogy a vállalkozásnak az egy év kitöltése után fel kell vennie a dolgozót - akkor már emberi bérért -, akkor elkerülhették volna azt a veszélyt, hogy egy év után újabb közmunkást vesznek fel ugyanarra a munkára ugyanakkora bérért.
- Ha valaki feleannyiért juthat hozzá egy munkáshoz, miért fizetne teljes bért? - tette fel a kérdést képviselő.

A feketemunkába menekülhetnek

Kaufer Virág szerint az új törvény - és a közmunkáért kapott éhbér - arra fogja ösztönözni a munkavállalókat, hogy a feketepiac felé forduljanak, mivel rövid távon ez több bevételt jelent az érintetteknek. Lemondanak az állam által nyújtott támogatásoktól – foglalkoztatást helyettesítő pénzbeni ellátások és társadalombiztosítás -, de a mindennapi betevőért ezt hajlandóak lesznek megtenni. A lépés logikus lenne: inkább dolgozik valaki 120-130 ezer forintért feketén, mint 30 ezer forintért legálisan közmunkásként.

A képhez ugyanakkor hozzátartozik, hogy sokan már az új szabályok előtt is ezt az utat választották, csak akkor a magasabb segély mellett tették ugyanezt. Újítás továbbá a törvényben, hogy a közmunka helyszíne akár többórányira is lehet a lakhelytől. Ebben az esetben a foglalkoztatónak kell biztosítani a munkahelyre való eljutást, illetve a szállást. A Népszabadság információi szerint erre hamarosan példát is láthatunk, a kormány tervei szerint ugyanis közmunkások építenék fel a debreceni stadiont, ahol mintegy négyezer főt foglalkoztatnának, akiket az építkezés alatt konténerfalvakban helyeznének el. A távoli közmunkát a családi körülményekre való tekintettel lehet visszautasítani.

A cégek jól járnak

Kaufer Virág szerint az lenne a helyes irány, ha a közmunkásokat csak akkor vinnék el, ha helyben nem tudják őket foglalkoztatni. Hozzátette: ebből is látszik, hogy törvénnyel leginkább azok az üzleti érdekcsoportok járnak jól, akik megnyerik az állami tendereket a konténertáborok felépítésére, illetve a munkások utaztatására, étkeztetésére.

Kaufer Virág hangsúlyozta: hiába megy el valaki Debrecenbe stadiont építeni éhbérért, álláspiaci helyzetén ez nem fog változtatni. Az építkezés után ugyanis hazamegy, ahol eddig sem volt munkalehetőség, és ezután se lesz.

A helyi kezdeményezéseket kellene támogatni

A politikus szerint épp ezért a képzéseket, fejlesztéseket vagy a helyi kezdeményezéseket kellene támogatni. Példaként említette az Ináncsi térséget, ahol önkormányzati földeken termesztettek zöldséget, gyümölcsöt a közmunkások, amit eladtak az iskolának. Így a közétkeztetést sokkal olcsóbban tudták megoldani, ráadásul a "vállalkozás" egy-két éven belül a saját lábára állt volna, melynek hatására már normál munkakörben tudták volna a dolgozókat foglalkoztatni. Bár ezt a lehetőséget a mostani törvény sem zárja ki, Kaufer Virág szerint a kormány nem ebbe az irányba kívánja elvinni a közfoglalkoztatást, ez látszik a debreceni stadionnal kapcsolatos terveken is.

• munkaerőpiac
• közmunka
• Terasz