3 üggyel 30,5 milliárdot szerzett vissza az állam

A 2002 és 2010 között tartó kormányzati időszak visszaélésgyanús gazdasági ügyeinek kivizsgálására jött létre az elszámoltatási és korrupcióellenes kormánybiztosi poszt. Budai Gyula bevallása szerint ez egy "nem igazán felemelő és szép feladat", mindamellett nem is túl látványos. Sok időbe telik az ügyek vizsgálata, az anyagok elkészítése, majd az illetékes szerv eljárásának is le kell folynia, mire pontot tehetnek egy feladat végére.

Másfél éve kezdődött az elszámoltatás

A jelenlegi elszámoltatási biztost, Budai Gyulát 2010. november 4-én nevezte ki Orbán Viktor a posztra. Ezt megelőzően Papcsák Ferenc látta el ezt a feladatot, akit közben a XIV. kerület polgármesterévé választottak. Mivel a két tisztség összeférhetetlen, a politikusnak le kellett mondania az egyikről.

Budai Gyula novemberben a pozícióval egy kész vizsgálati tervet is átvett, illetve elkezdett ügyeket, amiket az ő koordinálásával vittek tovább. Emellett korábbi munkája, az állami földek privatizációjának vizsgálata is a feladatai közé tartozik.

Továbbá sok bejelentés is érkezik a kormánybiztosságra - mindezidáig hétszáznál is több megkeresés történt különböző, kifogásolhatónak tartott ügyek miatt. A felmerült esteket rendszerezik és elemzik. Mivel a hivatal nem rendelkezik semmilyen felhatalmazással, jogkörrel, hogy eljárhasson, az elkészített jelentéseket továbbítják a megfelelő szerveknek, bejelentést vagy feljelentést tesznek.

Egy év eredményei

Hivatalba kerülésének egyéves évfordulója kapcsán, október végén Budai Gyula értékelte az elszámoltatás addigi eredményeit. A hivatal 32 kiemelt ügyben folytatott eljárást, és 38 büntetőfeljelentést tett, amiből egy esetben vádemelésre is sor került. Az esetek három csoportba sorolhatók: az állami vagyont közvetlen érintő, a mezőgazdasággal kapcsolatos és a kormánybiztosi hivatal által vizsgált ügyek.

Állami cégek

Az állami vagyont közvetlen érintő, tehát állami tulajdonban lévő cégekkel kapcsolatos feltételezhető visszaélések közé tartozik Kocsis István ügye - a Magyar Villamos Művek egykori vezetője hűtlen kezeléssel gyanúsítható, aminek kapcsán offshore cégekről és a tulajdonos államot képviselő akkori kormányzat felelősségéről van szó.

Ide sorolandó a MÁV Vagyonkezelő Kft. teljes átvilágítása. Ennek részeként Budai Gyula október 11-én jelentette be, hogy feljelentést tett a MÁV Hajdú Kft. privatizációja ügyében. Az ügy vizsgálata szerint egy rosszul elkészített vagyonértékelés miatt 2001-ben áron alul adták el a céget. Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság, aminek határideje december 24.

Az első csoport tagja még a MALÉV Zrt.-vel kapcsolatos privatizációs ügy. A feljelentést hivatali visszaélés, hűtlen és hanyag kezelés gyanújával tették meg. Kifogásolják, hogy a privatizációs szerződésben foglaltakat nem tartották be, és a magyar állam 2006 óta nem kap osztalékot.

Mezőgazdasági ügyek

A mezőgazdasággal kapcsolatos ügyek közé tartozik az az egy eset is, amiben már vádemelésre is sor került. Ez a bábolnai ménesbirtok, ahol jogosulatlanul utaltak át 365 millió forintot a felszámoló részére kártalanítás jogcímen. A két cég viszont jogviszonyban nem állt, így fizetési kötelezettség sem volt.
Ide tartozik az elhíresült sukorói telekcsere ügye is.

Hűtlen kezelés gyanújával tett az elszámoltatási kormányhivatal feljelentést az IKR Termékfejlesztési és Kereskedelmi Zrt. ellen. A kormánybiztos szerint nem a kormányhatározatban megfogalmazott célra használták fel azt a 6 milliárd forintnyi banki kölcsönt, amiért az állami készfizető ilyen feltételek mellett vállalt kezességet.

A be nem sorolhatóak

Ebbe az átfogó csoportba sorolandók a Honvédelmi Minisztérium vezetőinek ingatlanügyletei és megbízási szerződései. A feltételezések szerint egyes, a minisztérium tulajdonában lévő lakások jóval piaci ár alatt kerültek eladásra, és különböző fiktív megbízási szerződések születtek.

30,5 milliárdot ért három ügy

Már kézzel fogható eredménye is született az elszámoltatásnak, 30,5 milliárd forint került vissza az államhoz. A legnagyobb összeget, 23 milliárdot a péti Nitrogénművek Zrt. hozta. A cég előtörlesztette a Magyar Fejlesztési Bank felé a hitelt, aminél az állami kezesség kapcsán merült fel kifogás. Igaz, amikor Budai a feljelentést megtette, már javában folyt a Központi Nyomozó Főügyészség eljárása az ügyben. Miután pedig a törlesztés egy összegben megtörtént, a rendelkezésükre álló nagy mennyiségű pénzt kifogásolta, és pénzmosás gyanújával fordult a hatóságokhoz az elszámoltatási kormánybiztos.

Az IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Zrt. 2009-ben hatmilliárd hitelt kapott, amire a kormány kezességet vállalt. Az elszámoltatási biztos jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, tartozás fedezetének elvonása, hivatali visszaélés gyanúja miatt tett feljelentést. Az évértékelő tájékoztatójában Budai elmondta, hogy az IKR Zrt. csőd közeli helyzetben van. A kezességi szerződésben foglaltak alapján ebben az esetben lehívhatna 5 milliárd forintot. Amit végül nem tehetett meg, mert a vizsgálódás fényt derített rá, hogy a szerződés feltételei nem teljesültek.

A kapott állami támogatást kamatostul fizette vissza az Omnivest, így 2,5 milliárdot utalt a cég. A H1N1 elleni vakcinát gyártó Kft. állami pályázati pénz felhasználása kapcsán került előtérbe. A cég 2006-ban vett fel állami támogatást, az erről szóló szerződés az akkor hatályos jogszabályoknak megfelelt. Azonban egy, még akkor a magyar jogrendbe át nem ültetett uniós jogrendelettel ütközött. Az Omnivest közleménye szerint ezért nem tudták a szerződő felek, hogy szabályt sértenek, de ezt belátva visszafizetik a pénzt.
 

• belföld
• budai gyula
• Terasz