Így kommunikáltak az első világháborúban, ha már a telefon sem működött: számtalan életet mentett meg

Több mint 500 ezer galamb szolgált az I. világháború idején, akik katonai és taktikai jelentőségű üzeneteket közvetítettek a szövetségesek között.

Az első világháborúban szolgáló galambok
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Az első világháborúban már számos technológiai újítást, így a rádiót és a telefont is bevetették, de ezek működése gyakran megbízhatatlannak bizonyult. De szerencsére egy másik jól bevált módszer, a galambok használata kisegítette a helyzetet.

Az első világháborúban szolgáló galambok

Az első világháború 1914-es kitörésekor mindkét oldal galambok kiképzésébe kezdett. A brit hadsereg Alfred Henry Osman alezredest bízta meg a Harci Galamb Osztály megszervezésével. Kapcsolatai révén Osman, aki egyben a Verseny Galamb magazin alapítója volt, 100 ezer galambot szedett össze a célra, és megkezdte a madarak kiképzését. A franciák lovasszekerekben és emeletes buszokban hoztak létre mobil fészkeket, a fiókákat pedig már öthetes koruktól tréningezni kezdték.

galamb busz
Fotó: Fireshot

A madarak először csak kisebb távokat tettek meg, míg végül képesek voltak a lövészárkokba is eljuttatni az üzeneteket. A lábukra erősített kis fémhengerben vitték őket, minden üzenetet legalább két madár vitt a biztonság kedvéért. Visszatérésüket pedig egy harang jelezte a postagalambok vezetőjének. Galambok egyébként minden hadászati osztályban szolgáltak. A tankok a rejtett fegyverek helyzetét juttatták el a többieknek, a pilóták pedig repülés közben engedték el őket, hogy minél hamarabb eljuttassák a katonai felderítésekből szerzett információt. A hadihajók pedig vészjelzéseket küldtek a galambokkal abban az esetben, ha a rádió meghibásodott.

A cikk az ajánló után folytatódik

Miért félünk attól, amit nem ismerünk?

Hogyan formálja a mesterséges intelligencia a mindennapjainkat?

A Femina Klub októberi vendége Rab Árpád trend- és jövőkutató lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya többek között a mesterséges intelligencia rejtelmeiről beszélget. Vajon hogyan fog alakulni a világunk a mesterséges intelligencia térhódításával? Milyen szerepe lesz az AI-nak mindennapjainkban?

További részletek: feminaklub.hu/

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2024. október 24. 18 óra

Helyszín: MOM Kulturális Központ

Promóció

Amerikai program 

Az Egyesült Államok hadseregének kevés tapasztalata volt a galambok terén, de a sikeres brit és francia példák után ők is a galambok kiképzésébe kezdtek. A felkészített madarak több mint 11 ezer repülést teljesítettek az amerikai haditengerészetnek, akik elsőként használták őket az amerikai haderőben. 1918 márciusában lépett működésbe Franciaországban az Amerikai Galamb Hadosztály, 10 ezer amerikai, valamint 600 britek által felajánlott madárral. Köztük volt a háború egyik legnagyobb állati hőse, Cher Ami is.

A bátor galamb már a verduni csata alatt is szállított üzeneteket, de a leghíresebb küldetését 1918 októberében, a 77. gyalogsági hadosztály mellett teljesítette a Meuse–Argonne-offenzíva alatt. 554 katona ugyanis túlságosan előre nyomult, és egy szakadék mellett két tűz közé kerültek, mivel a németek mellett a saját katonáik is bombázták őket. Minden kommunikációs eszköztől elvágva az utolsó reményük az egyetlen megmaradt galambjuk, Cher Ami volt. Annak ellenére, hogy egy német lövedék eltalálta, a galamb 25 mérföldet megtéve visszatért az amerikai bázisra, és átadta az üzenetet. Az amputált lábú madár igazi hős lett, és megkapta a legmagasabb francia kitüntetést, a francia hadikeresztet.

Tudod, mettől meddig tartott az első világháború? 7 történelmi évszám, amit mindenkinek ismernie kell

Itt az ideje egy kicsit feleleveníteni a történelmi tudásodat!

Elolvasom

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük