Elek Ilona nevét minden magyarnak ismernie kellene - Kétszer nyert olimpiát, majd Szécsi Pálnak írt slágert

Elek Ilona a magyar női sporttörténelem egyik legikonikusabb alakja.

Elek Ilona, az első női olimpiai aranyérmes
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Retikül
Top olvasott cikkek

Elek Ilona neve talán keveseknek cseng ismerősen, pedig a modern kori olimpiák történetében úttörő sikereket ért el mint magyar női sportoló. Miután letette a kardot, sem tétlenkedett: többek között megírta Szécsi Pál egyik leghíresebb slágerét.

Az eredetileg zongoraművésznek szánt tőrvívó több világ- és Európa-bajnokságot, majd két olimpiai aranyat is nyert egyéniben - írja a Welovebudapest cikkében. Mindezt egy olyan világban tette, ahol kevés nőnek volt lehetősége kiszakadni a konyha-gyerekszoba-hálószoba szentháromságból. 

Elek Ilona, az első női olimpiai aranyérmes

Elek Ilona és húga, Margit már kicsiként kijelentették, hogy vívni szeretnének. A szülők meglepődtek, hiszen ez a sportág akkoriban még egyértelműen férfiak uralta volt, 1924-ig csakis férfiak versenyezhettek ebben a számban. Bár az apjuk ellenezte a dolgot, a szövetség elnöke meggyőzte a férfit, hiszen mint mondta, „zongoraművész száz olyan is lehet, mint ő, de vívó százévente születik olyan, mint Ilona.” Ez hatott, édesapja ezt követően mindenben támogatta Ilonát.

fortepan 177088

A tőrvívókarrierje a kezdeti sikerek után azonban majdnem derékba tört állítólagos heves vérmérséklete miatt. Két évre a versenytől is eltiltották, miután rátámadt a húga ellen döntő bíróra, és csalónak nevezte őt. A kényszerszünet miatt a Los Angeles-i olimpiáról lemaradt, így visszatérését nagy izgalom övezte. Elek nem okozott csalódást: az 1933-as Eb-t csapatban, az 1934-est és az 1935-öst csapatban és egyéniben is megnyerte.

Ezután jött az 1936-os olimpia, ahol újabb csapás érte: a berlini olimpiáról kizárták csapataiból - a Honvéd Tiszti Vívó Klubból, és a Magyar Athletikai Clubból - félig zsidó származása miatt. Tehetsége azonban felülkerekedett, és végül bekerült az olimpiai csapatba. Bár a legnagyobb esélyes nem Elek volt, végül mégis a dobogó legfelső fokára állhatott. 

A cikk az ajánló után folytatódik

Játssz a Gösserrel!

Vásárolj 2 db Gösser terméket, töltsd fel a kódot a Screvo App-ba és nyerj!

Advertisement

Promóció

Az olimpiai bajnok továbbra is jó formában maradt, azonban az élet újfent közbeszólt: a 2. világháború kitörése miatt ugyanis két olimpia is elmaradt, ezért egészen 1948-ig nem versenyezhetett. Ekkor csapatban ezüstérmes, egyéniben aranyérmes lett. 1952-es olimpiája volt az utolsó, ahol bár már 45 éves volt, így is majdnem győztesként ment haza: egy hibás bírói döntés miatt ugyanis csak az ezüstérmet szerezte meg.

Visszavonulása után sem tétlenkedett

1956-os visszavonulása után Elek Ilona az Óra és Ékszer Kereskedelmi Vállalat igazgatóhelyettese volt, majd 1968-ban testvérével közösen megírta sportolói emlékiratait Így vívtunk mi címmel. Az egykori tőrvívó zeneművészeti végzettségét is kamatoztatta: megírta az 1959-es vívó-világbajnokság himnuszát, emellett számos táncdalt is írt, köztük Szécsi Pál 1971-es Táncdalfesztiválra írt "Nem tudja a jobb kéz" című száma ment a legnagyobbat. Végül 1988-ban hunyt el, 81 éves korában.

Elkezdődött a párizsi olimpia: képeken a megnyitó legjobb pillanatai

Különleges helyszínen tartják a megnyitót.

Elolvasom

(Képek forrása: Fortepan/Bojár Sándor)

Ezt is szeretjük