Hátborzongató, ahogy beszél: ilyen volt az első, emberi hangot utánzó gép

Ma már mi sem természetesebb, mint egy válaszoló géphang a telefonos ügyfélszolgálat túlvégén vagy a hangosbemondóban. Volt azonban idő, amikor egy emberi hangot és beszédet utánzó masina szenzációs dolognak számított.

1939-et írtak, amikor az amerikai Bell Labs által fejlesztett gép, a Voder először megszólalt. Igaz, kissé hátborzongató módon.

Az első beszélő gép

Feltalálója Homer Dudley volt, a korábbi Vocoder - hangátalakító eszköz - megálmodója, aki az 1920-as évektől fogva dolgozott szenzációt ígérő masináján.

Az új találmány hasonlóan működött, mint egy zenélő gép, de zenei hangok helyett emberi hangokat adott ki, ami beszéddé állt össze. Igaz, a Voder énekelni is tudott a beszédhangok magasságának változtatásával.

Így szólt a Voder

A videón Mrs. Helen Harper mutatja be a Voder működését. Ő volt a Voder operátora, aki, mint akkoriban mesélte, körülbelül egy évig tanulta használatát, annak ellenére, hogy a gép leírása szerint a Voder gördülékeny működtetése egy hónapos gyakorlást igényel. Ez költői túlzás lehetett a gép híveitől.

Mrs. Harper különböző hanglejtéssel mutatja be ugyanazt a mondatot, franciául szólaltatja meg a gépet, azután egy öreg embert utánoz, és még egy tehenet is. Érdemes végighallgatni a Bell Labs felvételét.

Hogyan működött? A Voder emberi beszédet szintetizált az emberi vokális traktus, azaz az emberi hangképző szervek hangjainak utánzásával. A kezelő két hang közül választhatott egy csuklópánt segítségével, ujjait speciális billentyűkre helyezve navigálta a gépet. A relaxációs oszcillátor generálta hang a magánhangzókat és az orrhangokat képezte. A kezelő a hangmagasságot egy lábpedállal szabályozta. A fehér zajcső által keltett zaj létrehozta a sziszegő hangokat. Ezeket a hangokat egy tízsávos áthaladó szűrő bankján keresztül továbbították, melyeket kulcsok választottak ki. Kimeneteiket kombinálták, erősítették, és továbbították a kapott hangjeleket a hangszóróhoz.

A Voder beváltotta a hozzá fűzött reményeket, ám nem egyszerűen lenyűgözte a közönségét, hanem sokakat össze is zavart. Vajon van-e emberi intelligencia a hangok mögött? - tették fel a kérdést. Sokan, szakértők, beszéltek róla úgy, mint egy személyről. Még nevet is adtak neki: úgy hívták, Pedro.

Természetesen ma már tudjuk, a gépnek nem volt önnön intelligenciája, csupán az azt vezérlő embernek, ám akkoriban még nagyon szokatlan és több mint futurisztikus volt egy beszélő gépet hallani. Érthető hát az emberek összezavarodottsága. Nem voltak rá felkészülve, hogy egy gép szóljon hozzájuk úgy, mint ahogyan ők maguk tudnak beszélni. A kedélyeket tovább borzolta a hatalmas, nyitott szájú emberiarc-skicc, melyet a megszólaltatott gép mögötti falra festettek díszletként.

1939-ben mutatták be, ezután eltűnt

A fantasztikus találmányt 1939-ben tárták a nagyközönség elé a San Franciscó-i Golden Gate Nemzetközi Kiállítás keretében. Furcsa mód a gépről ezután alig-alig lehetett hallani, és lassanként letűnt a színről. Inkább vált a Bell Labs üzenetévé saját professzionalizmusáról a versenytársak felé, mint egy jól hasznosítható eszközzé.

Jelentősége ennek ellenére is vitathatatlan. A Voder a mai modern technológia gyökere volt. Egy kiindulópont azokhoz a szerkezetekhez, melyek emberi hang felvétele nélkül képesek megszólalni, navigálni, ügyfélszolgálati eligazítást adni. Amikor legközelebb megszólal egy gépi hang a hangszóróból, jusson eszünkbe, a Voder egyik dédunokáját halljuk.

Nyolc gyilkos találmány

Sajnos nem minden találmány váltja be a hozzá fűzött reményeket. A következők saját feltalálóik halálát okozták.

Videó: Youtube.com/MonoThyratron.

 

• beszéd
• érdekesség
• történelem
• tudomány
• találmány
• hang
• gép
• Terasz