Kész a Kolontár-jelentés: ők a vörösiszap-katasztrófa felelősei

Az LMP nyilvánosságra hozta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, a Magyar Tudományos Akadémiával, a Greenpeace-szel és a Levegő Munkacsoporttal közösen elkészített "tényfeltáró jelentését", amelyben arra is választ adnak, hogy szerintük melyek voltak a vörösiszap-katasztrófa okai, ki és miben hibázott a katasztrófa előtt és után.

A jelentés szerint a kolontári vörösiszap-baleset bekövetkezését nem lehet egyetlen konkrét okhoz kötni. Az okok között vannak a privatizáció körülményei, mely során a gyárhoz a környezetvédelmi kötelezettségekre való tekintettel mélyen áron alul jutott a vevő, ráadásul ezeket a kötelezettségeket nem konkretizálták kellőképpen a szerződésben, és a végrehajtás ellenőrzése is hézagos volt.

Egy másik ok a korszerűtlen lerakási technológia, amit úgynevezett száraz eljárásra kellett volna cserélni. Probléma volt az is, hogy bár folyamatosan rendelkezésre álltak műholdfelvételek a gátról, azokat nem vették igénybe a statikai ellenőrzéskor, pedig egyértelműen jelezték, hogy a gát helyenként évente egy centiméterrel süllyedt.

Az LMP-s jelentés okként tünteti fel a cégvezetés, a hatóságok és a kormányzati illetékesek nemtörődömségét is, azon belül pedig azt, hogy bár több civil szerveződés is fellépett az elmaradt környezetvédelmi fejlesztések, valamint az ellenőrzések hiánya miatt, észrevételeiknek semmilyen gyakorlati következménye nem lett végül.

A Kolontár-jelentés név szerint felsorolja azokat a hatóságokat, akik szerintük hibáztak a katasztrófa előtt és után. Eszerint az összes hatóság hibát követett el, amelyik a vörösiszap-tározó engedélyezésében és ellenőrzésében részt vett. Hibázott a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, hibázott a jegyző, ahogy a bányafelügyelet is.

Feldolgozták a devecseriek a katasztrófát? Videónkból megtudhatod!

Mindenki hibázott

A Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség abban hibázott, hogy elfogadta a lerakott anyag nem veszélyes hulladékként történő besorolását, és ezzel lényegesen enyhítette a lerakásra, illetve annak ellenőrzésére vonatkozó követelményeket. Hibázott abban is, hogy elmulasztotta a területileg illetékes bányakapitányság bevonását az engedélyezési folyamatba.

A jegyző abban hibázott, hogy bár megtiltotta, hogy a lerakóra veszélyes hulladék kerüljön, nem lépett fel az ellen, hogy a területen de facto veszélyeshulladék-elhelyezés történik.

A bányafelügyelet pedig abban hibázott, hogy nem ellenőrizte a lerakásra szolgáló építmény műszaki megfelelőségét, és nem kényszerítette ki az elérhető legjobb technológia alkalmazását a lerakást illetően.

A MAL Zrt. felelőssége

A jelentés szerint nemcsak a hatóságok hibáztak, felelős a katasztrófáért a MAL Zrt. is. A lerakót üzemeltető vállalat felelőssége abban ragadható meg, hogy az egységes környezethasználati engedély kérelmezésekor a lerakott anyagot a nem veszélyes kategóriába sorolta, holott a lúgosság alapján a veszélyes hulladékká nyilvánítás kritériumai egyértelműen fennálltak.

A vállalaté a részleges felelősség abban is, hogy csak késve, illetve részlegesen teljesítette a privatizációs szerződésben vállalt környezetvédelmi előírásokat. Ugyancsak a vállalat részleges felelőssége, hogy nem történt meg - legkésőbb az egységes környezethasználati engedély kérelmezésekor - az átállás - vagy annak előkészítése - a száraz lerakási technológiára.

A jelentés szerint egyelőre nyitott kérdés, de helyi beszámolók arra is utalnak, hogy a cég a katasztrófát megelőző hetekben már felfigyelhetett a tározó állékonysági problémáira, erről ugyanakkor egyetlen hivatalos szervet sem tájékoztatott.

Az Orbán-kormány felelőssége

Nemcsak a cég, a kormány is hibázott, az ő számlájukra a nem megfelelő kommunikációt rója fel a jelentés, hiszen például a legfontosabb környezet-egészségügyi tudnivalók közreadása csak több napos késéssel, illetve eleinte nagy pontatlansággal történt meg.

A vörösiszap-katasztrófa tavaly októberben történt. Az áradás következtében 10 ember életét vesztette, 150-en szenvedtek súlyosabb vagy könnyebb sérüléseket, a kiömlött iszap és lúgos zagy összesen mintegy 1000 hektárnyi területet szennyezett el.

A helyreállítás egyébként azóta is folyamatosan zajlik, Kolontáron például nemrégiben készült el a mintaház, így a károsultak már megnézhetik, milyen házakban folytathatják életüket a katasztrófa után.

Nemcsak a lakópark építése halad, március közepén felosztották a Magyar Kármentő Alapban összegyűlt 1,7 milliárd forintot is, amit a települések a katasztrófahelyzettel összefüggő közösségi céljaik finanszírozására fordíthatnak.

A pénz 70%-át Devecser kapta, 20%-át Kolontár, a fennmaradó 10%-ot pedig Somlóvásárhely önkormányzata. A kármentő alapot eredetileg azért hozták létre, hogy a befolyt összegből a károsultak lakhatását támogassák. Később a kormány magára vállalta a katasztrófa károsultjainak kártalanítását.

• lmp
• vörösiszap
• belföld
• kolontár
• devecser
• Terasz