A hiányzó láncszem élettelen és élő közt? Megtalálták a fordulópont magyarázatát

Nagyon sokat tudni arról, hogy mi is történt a Föld, az élővilág keletkezésének hajnalán, de még mindig, több száz év és számos kutatás, elmélet és feltételezés után is foghíjasak a tudomány ismeretei.

Az elméletek felállításában a legfőbb probléma legtöbbször az, hogy hogyan vált egyszeriben az élettelen anyag élővé a bolygón.

Hogyan lett élettelenből élő?

Az eltelt évszázadok alatt számos elmélet született ennek megválaszolására a tudományban. Az egyik 18. századi elgondolás az ősnemződés tana, mely arra alapoz, hogy a bomló, korhadó, nedves dolgokból létrejöhetnek élő organizmusok. Ez ellen az elképzelés ellen Louis Pasteur is fellépett, aki szerint a baktériumok így nem keletkezhettek. Sikerült is lesöpörni az elméletet a színről.

Egy másik elmélet, Svante Arrhenius 1906-os elgondolása, a pánspermia-elmélet, mely szerint a Föld az űrből származó 0,1-0,3 mikrométeres csíráktól "termékenyült meg", és a beérkező apró szervezetek "fertőzték meg" élettel a bolygót.

Mára bebizonyosodott, hogy valóban léteznek olyan baktériumok, melyek megélnek a világűrben: 1984-ben marsi eredetű meteoritban találtak baktériumot. Nem véletlen, hogy ezt a pánspermia-teóriát még a ma tudósai is lehetségesnek tartják. A Max Planck Csillagászati Intézet kutatói szerint a beérkező meteoritok szállította alkotóelemektől akkor kezdhetett kialakulni a földi élet - először önmaguk replikálására képes ribonukleinsav-molekulák formájában -, mikor a bolygó felszíne annyira lehűlt, hogy már lehetett rajta folyékony víz.

Elméletek egész sora követte tehát egymást a tudományban, hogyan is alakult ki az élettelenből az élő, és még mindig nincs végső válasz. A Londoni Egyetem tudósai - tudván, hogy az élet kialakulásában a peptidek és enzimek kulcsszerepet tölthettek be - egy hiányzó láncszemre bukkantak, és úgy tűnik, meg is oldhatták a problémát, ezzel újabb elméletet adva a tudománynak az abiogenezis, azaz az élet keletkezése kutatásában.

A tyúk vagy a tojás esete

A londoni kutatócsoport vezetője, dr. Mathew Powner így vázolta a kérdést:

- A peptidek, melyek aminosav-láncok, szükséges alapfeltételei az élet kialakulásának. Ezek alkotják a proteineket, és ezek a katalizátorai számos biológiai folyamatnak. Ahhoz azonban, hogy a peptidek, az aminosav-kötődésből létrejöjjenek, katalizátorok, enzimek szükségesek. De hogyan keletkezhettek az első láncolatok anélkül, hogy lett volna bármi, ami a szükséges enzimeket számukra előállítsa? - vázolta a szakértő a kérdést.

A kutatók rájöttek, hogy az élet kialakulásában az eddig hiányzó láncszem az energiában gazdag amino-nitril lehetett, az aminosavak kémiai előfutára, mely már a Föld ősi molekulái közt is létezett. Az amino-nitril hidrogén-szulfiddal vízben reakcióba lépve megalkotta az első aminosav-láncokat, peptideket, ami lehetővé tette, hogy elinduljon a később már magától zajló kémiai folyamat.

Ennek az apró, de annál fontosabb lépcsőfoknak élő és élettelen közt ugyan helye volt az abiogenezis végső magyarázatának meglelésében, hiszen a kutatók ezzel hiányzó láncszemet csatoltak be, azonban még számos további kutatásra lesz szükség, hogy jobban érthessék a folyamatot. A kutatók reményei szerint a földi élet keletkezésének megismerése más bolygók lehetséges élővilágának felkutatásában is segítséget jelenthet majd.

Érdekes kutatás a marsi homokkal

Élőlények számára alkalmas körülmény lehet a marsi homok: növénnyel és állattal is tesztelték.

• élő
• élettelen
• evolúció
• biológia
• élővilág
• érdekesség
• változás
• kutatások
• Terasz