Élettársat vagy inkább férjet?

Az élettársi viszony nem új keletű dolog, népszerűsége mégis csupán az utóbbi években nőtt meg, ám olyannyira, hogy míg az 1970-es években az élettársi kapcsolatban élők aránya csupán 2,1% volt hazánkban, addig ma minden harmadik pár választja ezt az együttélési formát a házasság intézménye helyett.

Nem minden élettársi viszony, ami annak tűnik

Hogy mi számít élettársi viszonynak és mi nem, azt a Polgári Törvénykönyv vonatkozó fejezete tartalmazza: a szabályozás szerint csak abban az esetben van szó a jog által is elismert élettársi kapcsolatról, ha a felek együtt élnek, közös háztartással rendelkeznek, érzelmi és gazdasági közösséget vállalnak egymással, és esetleges tartozásukat harmadik féllel szemben minden szempontból vállalják. Ezen feltételek összességének teljesülnie kell azonban ahhoz, hogy egy párt valóban megillessenek azok a jogok, amelyek az élettársi kapcsolatban élőket illetik.

Hasonló, de nem ugyanaz

Bár jogi szempontból sok a hasonlóság az élettársi viszony és a házasság intézménye között, ma még mindig rosszabbul járnak azok, akik nem akarják hivatalosan is kimondani az igent. A jelenlegi szabályozás ugyanis például nem nyújt biztonságot a vagyonmegosztás kérdésében: az együttélés során szerzett vagyon közösnek minősül, elosztására vonatkozóan viszont nincs külön szabály, így az húzza a rövidebbet, aki nem tudja bizonyítani, hogy mi az övé és mi nem - ez a közösen használt lakásra is vonatkozik.
A felek szétválása esetén a házasság kapcsán ismert tartásdíj fizetésére sem kötelezhető az, aki csupán élettársi viszonyt tartott fenn, ám a közös gyermek tartásdíjának, továbbá elhelyezésének és felügyeletének kérdésében a törvény nem tesz különbséget a két együttélési forma között.

Ezzel szemben szintén hátrányosabb helyzetben vannak az élettársak, ha például lakást vásárolnának, és ehhez esetleg még az őket megillető kedvezményeket is igénybe vennék: kedvezmény ugyanis van, de ahhoz, hogy megkaphassák, a feleknek igazolniuk kell élettársi kapcsolatukat, melynek folyamata jelenleg még annyira hosszadalmas és bonyolult, hogy sokan inkább letesznek róla, mintsem vállalják a huzavonát. Ám ha sikerül is nekik, a közös lakás még nem jelent sokat: a törvény ugyanis nem teszi lehetővé, az egyik fél halála esetén a lakást - végrendelkezés hiányában - a másik örökölhesse, mivel törvényes örökös csak rokon lehet - márpedig a jog egyelőre nem közeli rokonnak, csupán hozzátartozónak tekinti az élettársakat.

Változás 2009-től

A parlament 2007. december 17-én fogadta el azt az élettársi kapcsolatról szóló törvényt, amely a házasságban élőkéhez hasonló jogokat biztosítana az élettársi viszonyt választók számára is, és amely várhatóan 2009. január 1-jén lép hatályba.

Eszerint az ilyen kapcsolatokat anyakönyvvezető jelenlétében lehetne érvényesíttetni, felbontása pedig a házasságokhoz hasonlóan történne, ám vitás kérdések hiányában viszonylag olcsóbban és gyorsabban.
Ráadásul a regisztrált élettársak az anyakönyvi kivonatuk felmutatásával könnyebben juthatnak majd közösen hitelhez, és igénybe vehetik majd a kedvezményeket is. Az öröklés eddigi gyakorlatán is változtat majd a törvény, hasonlóan a gyermekek esetén igénybe vehető kedvezményekhez, így a jövőben a felek nemcsak a saját, hanem a másik fél gyermeke után is igényelhetik majd a családi pótlékot.

• párkapcsolat
• hasznos
• házasság
• jogok
• Terasz