A gazdagságot kergették, de bajt hoztak magukra: elátkozott kincsre leltek a sírrablók

Elátkozott kincsről nemcsak hollywoodi filmek vagy meséskönyvek szólnak. A valóságban is léteznek ilyenek, így az a kincs is, amelyet Törökország területén, Toptepe lankás vidékén sírrablók loptak el feltört ősi sírokból.

A Karun kincse, illetve lüdiai leletegyüttes néven ismert értékes, zömében arany, i. e. 7. századból származó tárgyak a mai Uşak tartomány területén lelt sírokból kerültek elő a hatvanas években.

Gyalázatos fosztogatás történt

1966-ban sírrablók találtak egy sírkamrát, melyet többnapos próbálkozás ellenére sem sikerült feltörniük. Márványfalai túl masszívnak bizonyultak. A betolakodók ezután június 6-án éjjel dinamittal tértek vissza a helyszínre, ahol lerobbantották a sírkamra tetejét: egy ókori bordalom, Lüdia hercegnőjének 2600 éves nyugalmát zavarták meg.

A sírt kifosztották, és további hasonló korú sírok feltöréséből származó kincsekkel együtt külföldre csempészték. Izmiren és Amszterdamon át Amerikába kerültek, ahol a Metropolitan Művészeti Múzeum 1,2 millió dollárért megvásárolta 200 darabját. Mint később kiderült - döbbenetes módon -, a múzeum tudott róla, hogy a kincsek lopottak voltak.

A névadás kapcsán megemlítendő, hogy a kincsek Karun (Krőzus, Qarun) ókori lüd királyról kapták nevüket. Bár az ő korából valók, valószínűleg ezen kívül nincs hozzájuk semmi köze. A kincsek nagy része a hercegnői sírból származik.

Vita a kincsek körül

1984-ben Özgen Acar újságírónak feltűnt a MET-ben kiállított kincs, és cikkezni kezdett róluk, ami a török kormány figyelmét is felkeltette. Hamarosan megindultak a jogi harcok a tárgyakért, és 1993-ban győzött a török oldal: a kincsek visszakerültek Amerikából Törökországba. Acar egyébként a Bostoni Szépművészeti Múzeumból is hazaperelt további csempészett tárgyakat, az Elmalı kincset.

A kincs visszakerültével múzeumot nyitottak a tárgyaknak, valamint a továbbiakban talált vagy visszaszerzett leletek kiállítására, de a múzeum nem bizonyult megfelelőnek sem kivitelezésében, sem biztonsági szempontból. Ezt bizonyította, amikor 2006-ban kiderült, hogy egy, a múzeumban kiállított darabot (hippokamposzbross) valahogyan elloptak, és hamisítványra cseréltek. Az ügy azóta is megoldatlan.

A kincs átka

A vandál módon feltört sír és a lopott kincsek sokak szerint átkot vonhattak maguk után, amit a sírrablók és segítőik állítólag meg is tapasztaltak: közülük többen balszerencse áldozatai lettek, vagy erőszakos halált haltak.

Sokak számára óhatatlanul szembetűnik, hogy a sírrablás 1966. 06. 06-án történt, a 666 pedig sátáni szám. Akik ebben hisznek, azok bizonyosan hisznek abban is, hogy maga a sírfeltörés, a holt nyugalmának megzavarása is előhozhatott negatív erőket, és ha ez nem lenne elég, a tárgyak Karun nevét viselik, aki egy igen rossz természetű, nem túl szeretett uralkodó volt.

Akárhogy is, a vandáloknak valóban nem volt nyugodt az élete a sírrablás után. Ahmet Bülbül, aki gyakran járta Toptepe dombjait, 1965-ben elhatározta, hogy feltár egy számára gyanús dombot, amelyben ősi sírt sejtett. Egy évvel később került sor a robbantásos behatolásra gazdagságra vágyó helyiek segítségével, amikor is sorra összeestek az emberek.

Bülbül volt az első, aki belépett, és azonnal rosszul lett. Bár az átokban hívők szerint ez már annak volt betudható, reálisabb magyarázat az oxigén hiánya és az izgatottság. Osman Ünsal, az egyik helyi, vasmunkásként dolgozó férfi visszaemlékezése szerint, ahogy bevilágított, látott egy női testet egy márványtáblán, mely egy szempillantás alatt elporladt, és porfelhőként szállt fel. Ez bizonyára rémisztő látvány lehetett számára, és maga Ünsal is ájultan rogyott össze. A test elporladása azzal magyarázható, hogy a sír felnyitásakor kiszabadult a testet konzerváló radon gáz, és oxigén áramlott be, ráadásul hirtelen megváltozott a hőmérséklet is.

Még aznap éjjel elkezdték felszínre hozni és széthordani a kincseket. Ersoy, aki a földterületet birtokolta, a rá eső részt háromfelé osztotta, két rokonának és a saját részére. Ahmet, a lánya férje traktort vett belőle, mely egy alkalommal rádőlt, és halálát okozta a földeken. Szintén megajándékozott fiát rajtakapták egy házas nővel, és lefejezték. Ünvert, aki tisztességtelenül kereskedett a kincsekkel, egy nap elcsalták a temetőbe. Azok, akiket becsapott, bosszúból arcon dobták őrölt erős paprikával, minek következtében megvakult. Ersoy, a birtokos később rák áldozatává vált, Klejman, egy antikvitás üzlet tulajdonosa, aki a MET múzeumnak továbbadta a kincseket, Alzheimer-kóros lett. Ugyan ez két gyakori betegség, felmerült, hogy az átok sújtott le rájuk is. A törvény természetesen utolérte a sírrablókat, de az átok a rács mögé is követhette őket. Osman Ünsal, a test porladásának szemtanúja idővel megbolondult a börtönben. Vajon ez mind véletlenek sora, vagy tényleg átok sújtott le?

Képeken a kincsek

Nos, hallottunk már ilyet: emlékezzünk csak a fáraó átkára, mely állítólag valóban lesújtott Tutanhamon sírjának feltáróira. Addig is, míg ki-ki eldönti, a lüdiai kincsekkel is hasonló lehetett-e a helyzet, érdemes rájuk egy-egy pillantást vetni: szebbnél szebb darabok.

• arany
• gazdaság
• lüdia kincse
• karun kincsek
• átkozott kincs
• Terasz