Bizalmatlanság és félelmek

Abban mindenki egyetért, hogy a magyar egészségügy reformokra szorul. Az egyik legnagyobb változtatás a társadalombiztosítási rendszert érinti, amely a több-biztosítós modell irányába mozdul el a kormány tervei szerint. A sietős törvényhozás, a vegyes társadalmi megítélés és az általános tájékozatlanság miatti kérdőjelek azonban még mindig nem szűntek meg a törvénnyel kapcsolatban. Sőt, hatálybalépésének ideje sem biztos, hiszen a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte a jogszabályt az országgyűlésnek.

Egészségpénztárak magántőkével

Az újrastrukturálandó egészségbiztosítási törvény a magántőke bevonásával kíván változtatni a jelenleg érvényes rendszer működésén. Ez egyelőre a törvény szerint annyit jelentene, hogy külön, akár más-más ellátási struktúrában gondolkodó pénztárak kezelik a hozzájuk befolyó járulékokat, amelyet ezidáig egyetlen központi intézet kezelt. A kormány hatékonyabb gazdálkodást vár ezektől a pénztáraktól, és egyúttal versengést remél, amely révén a betegek jobb ellátáshoz juthatnak. Kérdés, hogy a befektetők mekkora üzleti potenciált látnak a magyar modellben. Dr. Sinkó Eszter orvos-közgazdász, a SOTE egészségügyi managerképző szaktanára szerint egyelőre nem úgy tűnik, hogy igazán vonzó lenne a koncepció:
- Elmondható, hogy egyáltalán nem olyan nagy az érdeklődés, mint amilyenre például a kisebbik koalíciós párt, az SZDSZ várt, mindamellett biztosra vehető, hogy idén kiírják a nemzetközi pályázatokat az érdeklődést mutató befektetők számára.

Az állampolgárok a híradásokon kívül más módon találkozhatnak majd az új törvény előszelével, bár Dr. Sinkó Eszter szerint a vidéken élők ebből keveset érzékelnek majd.

- Elsősorban a fővárosban lehet arra számítani, hogy az állampolgárokat tájékoztatókkal fogják bombázni, amelyek a négy pénztár közüli választásra ösztökélik őket. Ez jobbára telefonhívásokat, reklámkampányokat, illetve a polgárokat felkereső ügynököket jelent majd. A konkrét lépéseket tekintve persze az alakuló pénztárak menedzsmentjének aktivitása lesz a meghatározó.
Akik nem találkoznak ezekkel a kampányokkal, vagy nem döntenek arról, melyik pénztár tagjai kívánnak lenni 2009-től, azok életében is változást hoz majd az új rendszer: őket a térségi elv alapján automatikusan sorolják majd egy-egy adott pénztárhoz.

Kifogások és kérdőjelek erdejében

Bár Sólyom László is az egészségügy jobbátétele mellett áll, a törvénnyel kapcsolatban azt kifogásolta, hogy az szerinte az állampolgárok bizalmát nélkülözve jött létre, az előkészítésben nem vettek részt társadalmi szervezetek, és a szavazás pillanatáig folyamatosan változott. A köztársasági elnök hiányolta továbbá a törvény várható hatásait összegző tanulmányokat is, valamint nem látja az igazi verseny kialakításának garanciáit, ami a társadalombiztosítási rendszerben valódi újítást eredményezne. Sólyom így összességében veszélyes kísérletként jellemezte a jogszabályt.

- A köztársasági elnök úr jól felkészült, mit írjon a parlamentnek, és körültekintően összefoglalta a törvénnyel kapcsolatban felmerülő szakmai aggályokat - fogalmaz Dr. Sinkó Eszter. Az persze kérdéses, hogy Sólyom László milyen típusú versenyt hiányolt a törvényből, mivel értelmezhető úgy is, hogy a finanszírozás alapú versengést. Alapvetően azonban – fogalmaz Dr. Sinkó - szolgáltatói alapú irányba volna szükséges a versenyt erősíteni, valamint biztosítani, hogy a betegekkel szembeni szelekció ne érvényesülhessen. Mindamellett nagyon fontos volna a reform esetében a fokozatosság elvének érvényesülése is, ahogy ezt Sólyom László is megfogalmazta.

Döntés folyamatban

Az Országgyűlésnek hatvan napon belül kell újra szavaznia a visszaküldött törvényről, azaz február elején kerül ismét a ház elé a jogszabály. A magántőke bevonását célzó egészségbiztosítási törvénnyel kapcsolatos kérdőjelek eloszlatására különböző lépések várhatók a kormány részéről. Dr. Sinkó Eszter úgy látja, a kormánykoalíciót alkotó szocialisták között is vita van arról, vajon milyen választ kell ezekre a kritikai észrevételekre adni. Az egyik oldal úgy értékeli, hogy a köztársasági elnök aggályaira érdemi válaszokat kell adni, míg a másik szerint Sólyom László pusztán puha politikai vétóként alkalmazta a törvény visszadobását, így ennek megfelelően kis figyelmet kell neki szentelni.
Amennyiben ez utóbbi nézet hívei erősebbek, úgy a törvény várhatóan változatlan formában kerül a parlament elé.

Új törvény 2009-től?

Dr. Sinkó Eszter szerint azonban mindenképpen várhatók olyan lépések is, amelyek a törvény eddigi megítélésén szándékoznak javítani, azaz a hiányolt garanciák tekintetében próbálnak majd javítani a jelenlegi normaszövegen.
A köztársasági elnök vétóját követően azonban kérdésessé vált, hogy mikor léphet ténylegesen hatályba a törvény - Dr. Sinkó Eszter szerint leghamarabb 2009 áprilisában következhet ez be, de még ez sem jelent garanciát arra, hogy 2009-től ez a rendszer valóban felváltja a jelenlegit. Egyrészt a hatálybalépést is meg lehet akadályozni –folytatja a közgazdász –, másrészt az is előfordulhat, hogy a kormánykoalíció nem vállalja, hogy ilyen kései időpontban váljon hatályossá a jogszabály, hiszen ezzel az európai parlamenti képviselői választási kampány során kedvezőtlen helyzetet teremtenének maguknak.

• tévhit
• jogok
• tény
• Terasz