4 fotó, ami sokkolta a világot

Megrázó pillanatok

Mérhetetlen szegénység, háború, értelmetlen halál. Szörnyűségek, melyektől nap mint nap ártatlanok milliói szenvednek.

A politika, a hatalomvágy, és az olyan döntések, amelyek meghozatalánál az ember nem számol a következményekkel, ártatlan emberek millióinak sorsát pecsételik meg.

A bizonyítékok, a világ legjobbjai által készített fotók minden alkalommal megrázzák azokat, akik szemtől szembe kerülnek velük. De vajon megdöbbentőek annyira, hogy az illetékesek figyelmét is felhívják tetteik következményeire?

Élet és halál közt: egy keselyű, amely a halálra vár

Kevin Carter 1994-ben készült fotója az egész világot megdöbbentette. A felvétel az ENSZ egyik szudáni menekülttáborától egy kilométerre készült: egy keselyű éppen arra vár, hogy a csont és bőr afrikai kisgyerekből végre elszálljon az élet.
A fotó 1994-ben Pulitzer-díjat kapott. Hogy mi lett a kisfiúval, azóta sem tudja senki, ahogy azt sem - bár igen sokan találgattak, és vonták kérdőre a fotóst -, Kevin Carter miért hagyta el a helyet azonnal, ahogy elkészítette azóta világhírűvé vált képét.

Azt viszont tudjuk, hogy a kép az egész életét megváltoztatta: 1994. július 27-én, nem tudván szabadulni a bűntudattól és az emlékektől, öngyilkos lett.

A háború fogja: egy iraki fogoly csuklyában, kisfiával

Az iraki háború szörnyűségeit nem lehet egyetlen képen bemutatni - Jean-Marc Bouju felvétele mégis olyan, mintha a háború összes borzalmát mutatná be egyetlen fotón.
A kép, amelyen a szögesdrótok mögött egy iraki férfi látszik csuklyával a fején, ahogy nyugtatgatja kisfiát, az iraki An Najaf fogolytáborában készült 2003. március 31-én. Jean-Marc Bouju-nak, akinek munkáját már 1995-ben és 1999-ben is Pulizter-díjjal jutalmazták, az Assossiation Pressnek készített fotója 2003-ban megkapta a World Press az Év Fotója díját.

Jean-Marc Bouju, France, The Associated Press, 2003.

Kitörölhetetlenül: hutu férfi sebhelyekkel

Az afrikai Ruandában 1990-ben véres polgárháború tört ki a kisebbségben élő tuszi és a felettük uralkodó hutu népcsoportok között. Bár 1993-ben tűzszünetet kötöttek, a harcok hamarosan ismét kiújultak, és átterjedt a szomszédos Zaire területére is.
James Nachtwey, az Egyesült Államokbeli Magnum Photos fotográfusaként 1994-ben készítette azóta világhírűvé vált képét a Time magazinnak. A fotón egy hutu férfi látható, akinek arcát saját hadserege, a hutu Interahamwe szabdalta szét, és jelölte meg ezzel egy életre. Azzal gyanúsították ugyanis, hogy szimpatizál a tuszi felkelőkkel.
A hutu férfinak azonban még így is szerencséje volt: a polgárháború alatt a népirtás során több mint másfél millióan, köztük nők és gyermekek vesztették életüket.

James Nachtwey, USA, Magnum Photos, a Time részére, 1994.

Elfogadás: Dorothy Counts első napja az iskolában

Az észak-karolinai Charlotte-ból származó Dorothy Counts egyike volt azoknak a feketebőrű fiataloknak, akik 1957. szeptember 4-én végre átléphették az amerikai oktatási intézmények küszöbét.
Douglas Martin, az Assossiated Pressnek készült fotóján - amelyet 1957-ben az Év Fotójának választott a World Press Photo - Dorothy éppen a Harry Harding Középiskola felé igyekszik, tucatnyi fehér diák kíséretében.

Vásárolj Femina Klub bérletet!

Vásárolj bérletet, és vegyél részt a 2025-ös év különleges előadásain, ahol izgalmas témákról hallhatsz elismert szakértőktől és közéleti személyiségektől. 

  • Knapek Éva, aki a társfüggőségről és a mérgező kapcsolatokból való szabadulásról beszél. 2025.01.07.
  • Kajdi Csaba, aki humorral és őszinteséggel osztja meg tapasztalatait nőkről és élettapasztalatairól "Anyámtól a modellekig" témában.  2025.02.19.
  • Steigervald Krisztián, aki a generációk közötti kommunikáció kihívásait tárgyalja "Boomerek és Zoomerek" című előadásában. 2025.04.09.

További részletek: feminaklub.hu/

Helyszín: MOM Kulturális Központ

Promóció

Ahogy arról a híradások és a korabeli fotók is beszámoltak: Dorothy-t kövekkel dobálták, miközben azt kiábalták, hogy inkább menjen vissza oda, ahonnan jött.
Elérték a céljukat: megaláztatások sora után a Counts-család úgy döntött, kiveszik a lányukat az iskolából.

Douglas Martin, USA, The Associated Press, 1957.

Dorothy mindösszesen négy napott töltött az újonnan egyesített, a fekete állampolgárok számára is nyitott Harry Harding Középsikolában.

Ebben a cikkben nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését. Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport
Ezt is szeretjük