68 ezer nettóért is szívesen dolgoznának: nem a pénz tartja távol a munkától a diákokat

Nagyon alacsony azon diákok száma, akik tanulmányaik mellett dolgoznak is, ezért ezen szeretne mindenképp változtatni a kormány - ezt Czomba Sándor, az EMMI munkaügyekért is felelős államtitkára árulta el. Szerinte a bérek alacsonyak, ez nem vonzza a diákokat, azonban az általunk megszólaltatott főiskolai és egyetemi hallgatók nem elsősorban a fizetésre panaszkodtak.

Ők azt szeretnék, hogy ne menjen a tanulmányaik rovására a diákmunka, ami gyakran - mint az a történetülből kiderül - teljesíthetetlen. A 68 ezer forinttal sem lenne bajuk, csak dolgozhassanak.

Albérletre vagy tandíjra gyűjthetnek a főiskolások

Czomba Sándor szerint nyomott béren foglalkoztatják az erre szakosodott szövetkezetek a tanulókat, amin mindenképpen változtatni kell, hogy növekedjen a munkát vállaló diákok aránya. E szerint az államtitkár úgy gondolja, a diákmunkások alacsony aránya itthon az alacsony bérekben keresendő, azonban riportalanyaink történetei ennek némileg ellent mondanak.

Középiskolában főként nyáron vagy más szünidőben, esetleg hétvégén tudnak munkát vállalni a diákok. Később aztán a főiskolán a szabadabban elosztható órarend miatt már elvileg minden adott lenne ahhoz, hogy a hallgatók mindennapos munkával keressék meg az albérlet vagy éppen a tandíj árát. Elvileg. A nekünk nyilatkozó dolgozó főiskolások nem a bérre, inkább a rugalmatlan munkaadókra panaszkodtak.

Vagy a munka, vagy az iskola

Gábor nemrég fél évig dolgozott egy moziban, ahol a fizetéssel meg volt ugyan elégedve, ám ehhez szinte teljesen hanyagolnia kellett tanulmányait a szorgalmi időszakban. "Bár nem volt a szerződésünkben, és kötelező sem lett volna hivatalosan, mégis elvárás volt, hogy heti legalább öt napot vállaljunk. Persze nyolc órában. Öt hónapig bírtam, aztán annyira elmaradtam a tárgyaimmal, hogy választanom kellett. Az iskolát választottam" - mondta.

Anikó egy hipermarketben vállalt éjszakai munkát. "Azzal számoltam, hogy ha reggel hazaérek, délelőtt alszom, legkésőbb a délben kezdődő előadásra beérek, így csak néhány órát kell kihagynom." Anikónak legalább három napot kellett vállalni, de fél műszakra nem volt lehetőség, a nyolc órát le kellett dolgozni minden alkalommal. Ő sem bírta sokáig, pár hét után feladta. "A délben kezdődő előadáson is úgy éreztem magam, mint akit fejbe kólintottak. Kértem a kapcsolattartót, hogy hadd vállaljak négy vagy hat órát, de abban a munkakörben erre nem volt lehetőség."

Diákmunkáért is jár a minimum órabér

Mindkét interjúalanyunk megtalálta végül a neki való, iskola mellett is végezhető munkát, ám nem diákmunka keretében.

A bérezés - főleg Gábor esetében, akinek kötelező volt egész héten dolgoznia - egész jó volt, nem azzal volt a probléma. Gábor elmondása szerint általában a havi minimálbér fölött keresett, Anikó ennél kevesebbet, viszont neki nem is volt kötelező öt műszakot vállalnia egy héten. De az a kevés pénz is jól jött, mivel amúgy csak szülei támogatására számíthat.

A diákmunkára egyébként már most is érvényes a minimálbér intézménye, óránként közel bruttó 600 forintot kell kifizetni a tanulóknak is. Ez heti 40 órával számolva havi 68 ezer forint nettó, ám sok diáknak nulla forint jut csak, mert a rugalmatlan időbeosztások miatt nem tudnak az iskola mellett dolgozni.

• pénz és munka
• diák
• kormány
• Terasz