Mi okozza a déjà vu-t? Az idegtudomány furcsa válasza
A válasz a frontális lebeny működésében rejlik.

no-szoke-portre
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

"Mintha jártam volna már ezen a helyen korábban" - miközben pontosan tudod, hogy ez nem fordulhat elő. "Mintha a jelen pillanat egyszer már megtörtént volna" - amire ugyancsak kevés esély van.

Leginkább ezekkel az érzésekkel lehet leírni a déjà vu-t - vagy a tudomány nyelvén paramnéziát - melynek létezését már a XIX. században több tudós is leírta. Szakkifejezésként pedig Émile Boirac francia filozófus vezette be.

Ez okozza valójában a déjà vu-t

A korábbi magyarázatok szerint a paramnéziát az okozza, ha az egyik szemből néhány ezredmásodperccel korábban jut el a kép az agyba, mint a másikból. Az újabb kutatások szerint azonban ennél kicsit bonyolultabb a dolog.

- A déjà vu alapvetően konfliktus az ismerősség érzése és annak tudata között, hogy ez az ismerősség helytelen. A legtöbb egészséges ember nem hajlandó elhinni az ismerősség érzését, ilyenkor pontosan tudja, hogy valami nincs rendben - magyarázza dr. Akira O’Connor, a Szent Andrews-i Egyetem vezető pszichológiai előadója.

Az idegtudósok megállapításai szerint ez a memóriaillúzió nem jelez memóriahibát. Sőt, valójában épp ellenkezőleg. A déjà vu akkor fordul elő, amikor az agy megpróbálja kijavítani a pontatlan memóriát.

- Az emberek túlnyomó többsége számára a déjà vu jót jelent. Annak a jele, hogy a tényellenőrző agyrégiók megfelelően működnek, megakadályozzák, hogy az ember tévesen emlékezzen az eseményekre - mondja O’Connor.

A cikk az ajánló után folytatódik

Sajnos nincs egyetlen elfogadott modell, mely pontosan leírná, hogy mi is történik az agyban a déjà vu során, de köze van ahhoz, hogy az emberi agy megszámlálhatatlan mennyiségű neuront tartalmaz. A legtöbb déjà vu-t magyarázó elméletben közös, hogy az érzés akkor alakul ki az emberben, amikor az agy különböző területei - például a halántéklebeny - kapcsolatba kerül a frontális lebennyel. Az agy frontális lebenye ellenőrzi, hogy a kapott jel összhangban van-e az addig megszerzett ismeretekkel. Ha igen, akkor megpróbál több emléket társítani a beérkező információhoz, ha nem, akkor bekövetkezhet a déjà vu.

O'Connor becslései szerint az egészséges ember átlagosan havonta egyszer tapasztal déjà vu-t, de a fáradtság és a fokozott stressz növelheti előfordulási gyakoriságát. Az idősödés folyamata pedig épp ellenkezőleg: csökkenti azt.

Kvízkérdések az agyról

Ma már rengeteg információ, érdekesség elérhető, melyeket könnyen feleleveníthetsz a memóriabankodból - ideje megmozgatni a szürkeállományodat.

Képek: Getty Images Hungary

Ezt is szeretjük