Elképesztő dolog derült ki Da Vinci elveszett jegyzeteiből: előbbre járt, mint Einstein

Leonardo da Vinci fényévekkel megelőzte a korát - és Einsteint is.

GettyImages-656728672
Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Leonardo da Vinci kétség kívül a világtörténelem legsokoldalúbb tudósa volt. A polihisztor 1452. április 15-én született a Vinci melletti Anchianóban.

Évszázadokkal később, 1879. március 14-én Ulmban világra jött Albert Einstein, a világ legismertebb, zseniális fizikusa, aki kidolgozta a relativitáselméletet, hozzájárult a kvantummechanika, a statisztikus mechanika és a kozmológia fejlődéséhez.

Da Vinci megelőzte Einsteint

Nemrégiben különleges felfedezés történt: Leonardo da Vinci minden jel szerint nemcsak korát előzte meg tudományos vizsgálódásaival, hanem Einsteint is: erre a vázlatfüzeteiben található vázlatok mutatnak rá. Ő ugyanis évszázadokkal a fizikus előtt értette Einstein 1907-es ekvivalenciaelvének lényegét.

Az ekvivalenciaelv az általános relativitáselmélet egyik alapvető elve. Kimondja, hogy a tehetetlen és a gravitációs erők okozta súlyos tömeg egyenértékű.

Arra, hogy Da Vinci megelőzte Einsteint, az évtizedeken át feledésbe merült rajzos vázlatai mutattak rá, amelyeket Mory Gharib fedezett fel. Gharib Da Vinci digitalizált jegyzetfüzeteit nézegette, hogy  tanítványaival a polihisztor áramlásdinamikai tanulmányait tárgyalják. Ekkor vette észre a vázlatokat a Codex Arundel - egy 1480 és 1518 közötti jegyzetfüzet - lapjain.

A rajzokon tégelyből ömlő, homokszerű részecskék alkotta háromszögek láthatók, mellettük Da Vinci tükörírásos jegyzeteivel. A hulló szemek megmutatták, hogy a gravitáció a gyorsulás egyik formája. A felfedezés több mint négyszáz évvel Einstein előtt történt.

 

Albert Einstein 1907-ben fogalmazta meg először az elképzelést. Kibővítette Isaac Newton 1687-es felfedezésének gondolatait - azok szerint a gravitációs vonzás egyetemes törvénye kimondja, hogy az univerzumban minden objektum a tömegükhöz kötött erővel vonz minden másikat, és fordítottan arányos az őket elválasztó távolság négyzetével -, valamint Galileo Galilei 1604-es kijelentését a szabadesés törvényéről - aszerint a légellenállás nélkül minden tömeg azonos gyorsulással esik.

Miért lopta el a boncmester Einstein agyát?

Halála után a fizikus zseni agyát magával vitte a boncmester: nem véletlenül.

 
Ezt is szeretjük