Újra akarják indítani Csernobilt: már a tervek is elkészültek
A befektetők egyelőre bizalmatlanok, de a terv működőképes lehet.
Modern technikával akarja feléleszteni Csernobilt az ukrán kormány. A tervek szerint 2500 hektáros napelemfarmot építenének az 1986-os katasztrófa helyszínén létrehozott szarkofágoktól mindössze tíz kilométerre. A beruházás nem lesz olcsó, hiszen Európán belül Ukrajnában a legdrágább az alternatív energiaforrásokból nyert áram.
Tovább növeli a költségeket a befektetők bizalmatlansága, amely a belpolitika kérdéses helyzetéből és a nagymértékű korrupcióból fakad. Jelen számítások szerint 1,25 milliárd dollárba kerülne a napelemek telepítése - Ukrajnában a szélből, napenergiából vagy biogázból származó elektromos energia ára kilowattóránként 15 eurócent, míg a többi európai ország nagy részében ugyanez nem kerül többe, mint 8 és fél cent.
A csernobili atomerőmű 4-es reaktorában 1986. április 26-án, hajnali 1 óra után gőzrobbanás történt, melynek következtében a reaktor kigyulladt, további robbanások sorozatát előidézve, ez pedig a nukleáris olvadáshoz vezetett. A radioaktív hulladék elérte Európa számos területét, a Szovjetunió nyugati részét, sőt, az Egyesült Államok keleti részét is. 200 ezer embert kitelepítettek, a környék azóta elvadult, és ma is veszélyes.

Femina akták - Méhnyakrák
A Femina Aktában mindent megtudhatsz a méhnyakrákról, ami évente több ezer nőt érint hazánkban. Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat, többek között megismerheted a méhnyakszűrés értékelési módjait, megtudhatod, hogyan kell értelmezni a leleten látott eredményt, mi a különbség a hagyományos nőgyógyászati citológiai vizsgálat és a HPV-szűrés között vagy elkerülhető-e a kemoterápia a méhnyakrák esetén?
Promóció
Ebben a cikkben nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését. Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
OLVASD EL EZT IS!
- történelem
- katasztrófa