Péntek 13 és csekkbefizetés: két dolog, ami a templomos lovagokhoz köthető, de senki sem gondolná

Amikor sorban állunk a postán, valószínűleg a templomos lovagok jutnának eszünkbe utoljára. Pedig a csekket szorongatva olyasmit fogunk a kezünkben, amit nekik köszönhetünk. 

Különös módon ugyanis tőlük ered a csekk használata, ahogyan, szintén váratlan módon, hozzájuk köthetőek a péntek 13-mal kapcsolatos babonák is.

A templomosok különös hagyatékai

A templomosok voltak az elsők, akik a mai csekk elődjét használták. Ők találták ugyanis fel azt a hitellevelet, melyet a zarándokok különböző telephelyeken leadott értékeik fejében kaptak, majd utólag beválthattak. A templomosok pénzügyi tevékenységeik és a kamatfelszámolás révén nemcsak óriási vagyonra tettek szert, de Európa, sőt, maga IV. Fülöp hitelezői is voltak. A királynak egyébként később jókora része volt abban, hogy a templomosok rendjének befellegzett.

Amikor is ez elérkezett, éppen péntek 13-a volt, és sokak szerint innen ered, hogy ezt a napot szerencsétlennek tartjuk. 1307. október 13-án a felszámolt rend számos tagját máglyán égették el.

Kik voltak a templomosok?

A templomos lovagrend egyházi lovagrend volt, mely 1118-ban szerveződött 8-9 keresztes lovag csoportjából a Szentföldön - Izrael területe, valamint Jordánia és Libanon bizonyos részei -, Hugues de Payns champagne-i lovag vezetésével. Szerzetesek voltak és katonák, céljuk a Szentföld zarándokainak megvédése volt.

Regulájukat, programjukat - Liber ad Milites Templi de laude novae Militiae (A templomos lovagokhoz: az új lovagság dicsérete) - Szent Bernát fogalmazta meg 1132-35 között, aki nem bánt szűken a templomosok dicséretével sem írásaiban. Ezzel sokat segített a lovagrend terjeszkedésében.

Saját magukat Krisztus szegény lovagjainak nevezték, hiszen eleinte nem volt sem vagyonuk, sem rendes lakhelyük. Eleinte, később ugyanis sok adomány és banki tevékenységeik által igen vagyonos renddé lettek.

Mikor még szegények voltak, megkapták a Salamon-templom egyik szárnyát Jeruzsálemben, így lettek ők a templomos lovagok. Olyan kiváltságokat is kaptak, melyek szerzetesrendeket illettek meg, mint a pálosokat vagy ciszterci rendet. Mivel egy templomszárnyat kaptak, felröppent a szóbeszéd, hogy a templomosok a frigyláda és a Szent Grál birtokában szerezhették befolyásukat. Ez azonban máig nem nyert bizonyosságot.

Zászlajuk többször változott, a 13. század végére lett végleges, vörös talpas keresztes. Ekkorra már Európa-szerte és a Közel-Keleten is - mint állam az államban - működtek, belső szervezetük alaposan átgondolt és tagolt volt.

A templomos lovagrend vége

Amikor 1291-ben a Szentföld keresztényei nehéz helyzetbe kerültek, a rend szeretett volna, hasonlóan a betegápolással is foglalkozó johannitákhoz és a teutonokhoz, akik Rodoszon és a Balti-tenger partján hoztak létre önálló államokat, elköltözni. Sajnos azonban a francia királyság erősebbnek bizonyult, és nem sikerült követni a másik két rend példáját Ciprus szigetére.

1307-ben IV. Szép Fülöp koholt pert akasztott a templomosok nyakába, és a kereszténység meggyalázása, illetve szimónia - egyházi és lelki előnyök anyagi javakért cserébe - vádjával egyetlen éjszaka alatt felszámolták a francia királyságban a rendet. Azt is elérte, hogy öt év múlva, 1312-ben, V. Kelemen pápa a viennai zsinaton feloszlassa a templomosok rendjét. Sokakat öltek meg máglyán, így utolsó nagymesterüket, Jacques de Molay-t is. Az életben maradtak más rendekben vegyültek el, így többek közt hazánkban is, és egy csoport Portugáliában újraszerveződött: megalapították a Krisztus Lovagrendjét. Sokak szerint azokból a templomosokból szerveződtek a szabadkőművesek, akik Skóciába szöktek, és ott folytatták tovább titkos tevékenységüket.

Magyarország legöregebb templomai

Látogass el következő cikkünkkel a legrégibb hazai templomokhoz: képeken a történelmi, vallási és művészettörténeti értékeink.

• templomos lovagok
• csekk
• péntek 13
• érdekesség
• történelem
• Terasz