Azt is megszabhatnák, milyen ásványvizet veszel? Itt a KDNP legújabb ötlete

A bajba került hitelesek megsegítése komoly probléma, de a kormány láthatóan próbálkozik. A legújabb ötlet a családi vagy magáncsőd intézményének bevezetése, amit az azenpenzem.hu pénzügyi portál szerint már szövegeznek is a kormány műhelyeiben. A bajba került adós nyakába egy biztost ültethetnének, aki azt is megszabhatná, hogy mire költhet az adós. De vajon meddig terjed majd a hatásköre?

Megszabhatja majd, hogy az olcsóbb ásványvizet vásárolja a védelmet kérő személy? Összeszedtük, amit eddig nyilvánosan tudni lehet a KDNP ötletéről.

Nem oldana meg minden problémát

A portál információi szerint a már készülő törvényjavaslat szerint a csőd igénylésének egyik feltétele lenne például, hogy az adós adja el túl nagynak és drágának ítélt lakását, és költözzön kisebbe, takarékosabba. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője korábban azt nyilatkozta, hogy 200 ezer és 40 millió forint közti tartozás esetén igényelhető majd a védelem.

Az azenpenzem.hu vázol egy konkrét példát, hogyan is működne a törvény a gyakorlatban. Ha például valaki egy 10 millió forintot érő ingatlanban lakik, viszont a lakáshitel-tartozása jelenleg 15 millió forint, és ezen kívül 2 millió forint egyéb tartozása is van, akkor 17 millió forint tartozására jut 10 milliós vagyon.

A családi csőd keretében az ingatlan értékének megfelelő hitelből 10 millióra kapna moratóriumot, és ennek csak kamatait kellene fizetnie. Ez mintegy havi 60 ezer forintos terhet jelent. A fennmaradó 7 millió forint felét, tehát 3,5 millió forintot törlesztene öt éven át kamatmentesen vagy minimális kamattal, ami újabb mintegy 60 ezer forintot jelentene. Ez összesen havi 120 ezer forintos teher - írja a lap.

Viszont a tervek szerint beszállna az állam 20-30 ezer forintos támogatással az ingatlanhitelbe, így összesen 90-100 ezer forintos törlesztés maradna. Öt év múlva a lakás értékén felüli 7 milliós hitelből 3,5 milliót elengednék, maradna viszont még mindig a 10 millió forintos ingatlanhitel. Akkor az adós nekiállhatna - már támogatások nélkül - a megmaradt ingatlanhitel visszafizetésének.

Mibe szólhatna bele a csődbiztos?

Akik tehát rövid távú megoldásban reménykedtek a tervezettel kapcsolatban, azoknak csalódniuk kell, a folyamat hosszú lenne, ráadásul az adós csak a terhek egy részétől szabadulna. Az igazán bajban lévők esetében azonban ez is jóval több, mint a semmi.

A védelem ideje alatt szigorú csődbiztosi felügyelet alatt állna az adós. De mit kellene elviselnie a csődvédelem alá vont egyénnek/családnak az ötéves időtartam alatt, amíg a biztos felügyeli a kiadásait? Ha helyesek a pénzügyi lap információi, akkor az biztos, hogy a túl drágának ítélt lakást el kell adni, hogy a rendszerbe kerüljön az adós.

Ezenkívül az autó eladására is kötelezhet a csődbiztos, illetve meggátolhat költségesnek ítélt nyaralást, síelést - erről Rétvári Bence, az EMMI államtitkára beszélt korábban a Figyelőnek adott interjújában. Az olyan apróbb kiadásokba azonban, hogy például milyen élelmiszert vásárol a család, már nem szólhatna bele. A feltételek betartását esetleg személyes látogatással is ellenőrizhetné a biztos. A törvény 2016-ban lépne életbe, de fokozatosan kerülnének a programba a hitelesek.

• pénz és munka
• családi csődvédelem
• kdnp
• pénz
• forint
• Terasz