Cukorbetegség, csontritkulás, magas vérnyomás

A kólát sokan még ma is az ötletgazda cég nevével azonosítják. Kétségtelen: a Coca-Cola a világ legismertebb – és egyben egyik legértékesebb – márkaneve, sikere ugyanakkor számtalan utánzót szült, ma már Magyarországon is húsznál több kólamárka közül választhatsz.

Nátrium-benzoát, gumiarábikum és eltitkolt adalékanyagok

Lényegét tekintve valamennyi kóla összetétele azonos, különbség elsősorban az összetevők arányában és minőségében van. Az ital "teste" szénsavval dúsított ivóvíz, amelyet a klasszikus kólák esetében cukorral vagy glükóz-fruktóz sziruppal édesítenek, míg ugyanez a light kólák esetében aszpartam, K-aceszulfám, nátrium-ciklamát vagy szaharin keverékével történik. Alapvető összetevő emellett a koffein, aminek a kólák közismert felpörgető hatása tulajdonítható. Jellegzetes színét a karamellnek köszönheti, végleges ízét pedig a többnyire titkos recept alapján előállított kólaaroma hozzáadása után nyeri el. A kóla a felsoroltakon kívül rendszerint csak savanyúságot szabályozó anyagokat - foszforsavat, citromsavat - és tartósítószereket - jellemzően nátrium-benzoátot - tartalmazhat, stabilizálószert – gumiarábikumot - csak ritkán kevernek hozzá.
Bár a kólamárkák ára között felmérésünk szerint 300%-os áreltérés is előfordul, az összetétel alapján a különbség korántsem ilyen nagy. Nem állítható, hogy az olcsó termékek annyival rosszabb minőségűek a két népszerű kólamárkánál, mint amit az áruk sugall - igaz, ez a kijelentés elsősorban a beltartalomra értelmezhető, hiszen ízlés és hit dolgában mindenkinek a saját meggyőződése a döntő.

Hizlal vagy sem?

Egy átlagos felnőtt napi energiaszükséglete 8000 kJ. A nőknél és a fiatalkorúaknál ez az érték kicsit kevesebb, a nehéz fizikai munkát végzőknél pedig 30-50%-kal is magasabb lehet. Egy pohár - 3 dl - klasszikus kóla körülbelül a napi energiaigény 5%-át fedezi, ami önmagában nem tűnik soknak, de az ördög, mint tudjuk, a részletekben lakozik. Mivel a kólát a szokásos étkezések mellett sokan szomjoltóként a 0%-os energiatartalmú ivóvíz helyett fogyasztják, az általa bevitt cukor jellemzően feleslegként kerül az energiamérlegbe, és hosszú távon elhízáshoz vezet. További probléma, hogy a napi egy pohárnál kevesen tudnak megállni, ez pedig többnyire az ipar profitéhségének köszönhető. A néhány évtizede még teljesen megszokottnak számító kétdecis üvegek ugyanis mára szinte teljesen eltűntek, helyüket a félliteres palackok vették át, amelyek megbontás után rendszerint pár óra – vagy 10-20 perc – alatt "elkopnak". A kétliteres családi flakonokkal hasonló a helyzet: mivel a kóla szénsav nélkül gyakorlatilag élvezhetetlen, a kinyitást követően 24–48 órán belül meg kell inni, különben akár ki is öntheted az egészet. Ráadásul a gyártók kommunikációja is a fogyasztás felpörgetését célozza, nem véletlen hát, hogy a kóla, a hamburger, a sültkrumpli és a chipsek jegyben járnak, hiszen a zsíros, sós ételek fogyasztása fokozza a szomjúságot, ráadásul hasonló "cool" életérzést sugallnak. Ha megvizsgáljuk a kiskereskedelemben kapható kólaválaszték árait, arra is könnyű rájönni, hogy a reklámozott trendi márkák esetében a palackonként legalább 100 forint árelőny bőséges forrást teremt a tudat alatt fogyasztásra ösztönző fiatalos, dinamikus imázs kialakítására.
Persze bármennyi pénzt is költsenek a gyártók a termékek népszerűsítésére, attól a tény még tény marad: a túlzott kólafogyasztás hizlal. Egy fitneszlázban égő világban pedig ez komoly probléma, ezért az ipar elő is állt a kóla light változatával. Íze a szintetikus édesítőszerek mellékíze miatt nem ugyanaz, mint az eredetié, de energiatartalma olyan alacsony, hogy hektoliterszám ihatsz belőle az elhízás veszélye nélkül...

Cukorbetegség, csontritkulás, magas vérnyomás

Korunk népbetegségeit számos kutatóintézet hozza összefüggésbe a kólafogyasztás elterjedésével. A kólában található foszforsav ugyanis leköti a táplálékban lévő kalciumot, így rendszeres fogyasztása bizonyíthatóan a csontsűrűség csökkenésével jár. Szintén a foszforsav számlájára írható egyes emésztőrendszeri panaszok súlyosbodása: az alacsony pH-értékű, maró hatású ital fogyasztását az egészséges szervezet képes tolerálni, ám egy kezdődő fekélyesedés folyamatát jelentősen felgyorsítja. A kólák magas koffeintartalma pedig emellett két szinten jelent veszélyt: az anyagcsere-folyamatok felgyorsításával egyrészt hozzájárul a foszforsav által megkötött kalcium gyors kiürüléséhez, másrészt hosszú távon függőséget okoz. A koffein fő élettani hatása az álmosságért felelős agyi hormon gátlásában érhető tetten, hatását ugyanis hat órán keresztül képes kifejteni, így a délután elfogyasztott kóla felületes alvást, majd fáradt ébredést eredményez, amelyből csak egy újabb adag koffein "kelt életre".

Évtizedes távlatban a koffeintartalmú italok rendszeres fogyasztása hozzájárul a magas vérnyomás kórképének kialakulásához is, továbbá szintén bizonyított, hogy a kólában található cukor azonnal és jelentősen megemeli a vércukorszintet, ami közvetve elhízáshoz, a szervezet cukorháztartásának felborulásához, végeredményben pedig a cukorbetegség kialakulásához vezethet.