4 botrányfilm, amit sokak gyomra nem vett be

A film történetében számtalan felejthetetlen alkotás született már, legyen szó dokumentumfilmről, igaz történetről vagy éppen utópisztikus sci-firől.

A híres botrányfilmek azonban elsősorban a megjelenésüket követő tömeges elégedetlenség és a hatalmas felháborodás által váltak halhatatlanná. Íme, öt, amit még ma sem vetíthetnek számos országban.

Borat - 2006

A film sikere jórészt Sacha Baron Cohennek, valamint társszerzőinek, Anthony Hines-nak, Peter Baynhamnek és Dan Mazernek köszönhető. Ők írtak forgatókönyvet az Ali G Show-ból kölcsönzött Borat alakja köré. A filmben a kazahsztáni riporter, Borat Szagdijev ellentmondásos figurájával ismerkedhetsz meg, valamint olyan amerikaiakkal, akik minősíthetetlenül nyilatkoznak a nőkről és a különböző etnikai csoportokról - az egyik szereplő még azt is hangoztatja, hogy szerinte minden homoszexuálist ki kellene irtani.

Ezek után nem nehéz kitalálni, hogy mitől vált botrányossá a film. Az antiszemitizmus nyílt vállalása már önmagában elegendő, ám a főszereplőre aggatott negatív, szélsőséges tulajdonságok, aki egyébként kazah származású személyt alakít, még a kazah nép ellenszenvét is kivívták. Az alkotás többek között Egyiptomban, Kínában és Törökországban is tiltólistán van. Nem árt azonban megjegyezni, hogy a film főszereplője zsidó származású.

Szörnyszülöttek - 1932

A Szörnyszülöttek című amerikai horror a művészfilm és a dokumentumfilm jegyeit egyaránt magán hordozza. Az utóbbi műfaj a valóságban is testi fogyatékos emberek szereplésével nyer teret. A Szörnyszülöttek egy gyönyörű artista lány erkölcsi bukásáról és fizikai szépségének elvesztéséről szól.

Cleopatra - Olga Baclanova - a vagyona miatt hozzámegy a csúf törpéhez, hogy aztán megölje.
Az esküvőn a menyasszony kegyetlenül bánik a vendégekkel, az összegyűlt nyomorékokkal, akik leleplezik szándékát, összefognak ellene, megtámadják és megcsonkítják. A Szörnyszülöttek sokakban undort és felháborodást váltott ki, és a mai napig megmaradt alulértékelt alkotásnak - Nagy-Britanniában harminc évig tiltólistán szerepelt.

JFK - A nyitott dosszié - 1991

A film kapcsán több kérdés merül fel a John F. Kennedy elleni merényletről. Lee Harvey Oswald valóban egyedül tette? Tartalmaz-e valódi válaszokat az igazság kiderítésére létrehozott Warren-bizottság jelentése? Bár sokan vitatták, hogy valóban csak egy merénylő volt-e ott aznap, Oliver Stone ennél tovább ment, és több lehetőséget vitt a vászonra. A rendezőt leginkább azzal vádolták, hogy a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatban kétes feltevéseket is beleépített filmjébe, mások szerint a film azt sugallta, hogy az ügy kapcsán a kormány fontos részleteket hallgatott el a közvélemény elől.

A sztori középpontjában létező személy, Jim Garrison - Kevin Costner -, New Orleans kerületi ügyésze áll, aki 1966 és 1969 között nyomoz is az ügyben. A lenyűgöző dokumentumfilm-részletekkel tarkított alkotás végén csak azt tudni biztosan, amit addig is: Lee Harvey Oswald nem lehetett egyedül.

Mechanikus narancs - 1971

Stanley Kubrick legellentmondásosabb filmje, melyet maga a rendező vont vissza közel harminc évre az erős bírálatokat kiváltó bemutatót követően, mert a vásznon megjelenő kegyetlen banda a valóságban is követőkre talált.

A Mechanikus narancs még ma is vibráló, merész filmes megfogalmazása Anthony Burges regényének - magyarul Gépnarancs -, mely maga is egyszerre volt hírhedt és ünnepelt 1959-es kiadásakor. Kubrick félelmetes víziója a film, mely az unalmukat automatikus brutalitással enyhítő, céltalan kamaszokról és az emberi jogok törékenységéről szól.

Botrányossága abból ered, hogy a film olyan éles társadalmi szatíra a képmutatás, a romlottság és a szadizmus ellen, hogy közben mindezeket túl nyersen és valósághűen dörgöli a néző orra alá.

Cikkünk az 1001 film, amit látnod kell, mielőtt meghalsz című könyv alapján készült.

• kultúra
• tabu
• film
• botrány
• Terasz