Milyen béremeléseket terveznek a cégek 2012-ben? Íme, a válasz

Tömérdek tervezet látott napvilágot az elmúlt hónapokban a 2012-es béremelésekkel kapcsolatban. Nézzük, mi lett a végeredmény.

Ezek miatt ér kevesebbet jövőre a fizetésünk

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége - MSZOSZ - összesítette, hogy az általános infláción túl melyek azok a költségek, amelyek miatt a fizetésünk kevesebbet ér januártól.

Az áfa általános kulcsát jövőre 25%-ról 27%-ra emelik. Ezzel nemcsak, hogy Európán belül nálunk lesz legmagasabb az áfa értéke, de a pénzünk is kevesebbet ér jövőre. A legtöbb szolgáltatás és fogyasztási cikk drágább lesz: a műszaki cikkek, áram, hústermékek, benzin, ruházati cikkek is ide tartoznak. A tb-t 27%-os szociális hozzájárulási adóvá alakítják. A népegészségügyi adó, azaz a chips-adó is közvetlenül érint minket, hacsak nem mondunk le minden cukros, sós, zsíros boldogság-bonbonról. Lehet, hogy itt az ideje egy radikális életmódváltásnak?! De legalább azok a termékek mentesültek alóla, amelyek 50% tejet tartalmaznak.

Fizetésemelés

Ezek a változások leginkább az átlagbér alattiakat érintik rosszul, azaz a havi bruttó 202 ezer alatt keresőket, hacsak a cégek nem emelik jövőre a fizetésüket.

Erre viszont a kormány kényszeríti a cégeket és vállalatokat. Az elvárt béremelés rendelete szerint a munkaadónak kötelessége annyira megemelni az alkalmazottai bérét, hogy fizetésük nettó értéke ne érjen kevesebbet, mint az előző évben. Ellenkező esetben a cég eleshet az állami támogatásoktól és a közpályázati részvételtől. A minimálbér növelését is elrendelte a kormány, így bruttó 78 ezerről 92 ezerre emelik. Tehát a béremelés kötelező.

A cégek, mielőtt a béremelésről döntenek, idei és jövő évi várt bevételeiket veszik figyelembe. Dara Péter Fizetésemelés 2012 című munkájában - amely mintegy 300 cég felsővezetőjét és HR-munkatársának válaszait tartalmazza a béremelési szándékukat illetően - azt mondja, hogy a cégeknek csak mintegy harmada tervez béremelést 2012-re, átlagosan 3,8%-ot.

Azonban ennél árnyaltabb a történet, hiszen a kutatás szerint a részt vevő cégek 41%-nál minden munkavállalóra kiterjedően egységes bérszabályozás érvényes, ezen belül pedig 73%-uk tervez átlagosan 3,8%-os befejlesztést. Az átlag azonban nem 3,8%, hanem 0,3% és 7% között van, és ez is eltérő a vezetők, diplomások, ügyviteliek és fizikaiak szintjén. Azonban nem gondolkozik minden cég béremelésen, sőt.

A Privátbankár.hu szerint a cégek és vállalatok 30,4%-a létszámleépítéshez fog folyamodni, és 30,3%-a béreket fog csökkenteni. Hiszen az elvárt béremelés meghaladja a cégek lehetőségeit - jelentős állami hozzájárulással erre képtelenek. Az állam azonban országos szinten a béremeléseknek csak közel a felét finanszírozza.

Cafeteria

A cafeteria-rendszer a mai napig sem tisztázódott le teljesen, azonban az országos szinten mintegy 60-90 milliárdos jövedelemcsökkentés kompenzálásának egy legális formája a munkáltatók számára. Azonban, ha a tervezett bérmódosítások megvalósulnak, akkor a MSZOSZ adatai szerint a vállalatok fele átgondolná, 6,5%-a megszüntetné a béren kívüli juttatásokat, 43,4%-uk pedig csökkentené azok mértékét, illetve korlátozná a jogosultak körét. Megnehezíti a munkáltatók helyzetét, hogy az új rendelet alapján a béren kívüli juttatások 500 ezer forint éves értékhatárig számítanak béren kívülinek, efelett már nem.

Annyit azonban tudnunk, hogy új utalvány kerül piacra a régiek helyett, Erzsébet-utalványt néven, illetve a SZÉP kártya szerepének bővítésével évente 150 ezer forint lesz felhasználható étkezésre. Az új helyzet a cégek szerint nemcsak a béreket és béren kívüli juttatásokat érintheti, hanem, mint jelezték, kénytelenek lesznek a fejlesztéseket elhalasztani vagy teljesen leállítani, illetve a tréningek és képzések költségét is csökkenték.

• fizetés
• pénzügy
• Terasz