Emberre is veszélyes az agresszív parazita: jelek, hogy megfertőzte a háziállatot

A cikket a Fressnapf támogatta.

Manapság a tengerimalactól kezdve a törpenyulakon keresztül egészen a hüllőkig mindenféle háziállattal lehet találkozni a háztartásokban. Kis túlzással pedig, ahány háziállat, annyiféle betegséggel és fertőzéssel nézhetünk szembe. 

A házi kedvencek bármikor megfertőződhetnek, így a tünetekkel és kezelésükkel, valamint a megelőzéssel minden állattulajdonosnak tisztában kellene lennie, hiszen az állatkák élősködői felnőttekre és gyermekekre is egyaránt veszélyesek.

Milyen tünetek utalhatnak a házi kedvencek féregfertőzöttségére?

A bélféreg az egyik legijesztőbb közülük. Ez tulajdonképpen egy parazita, mely önmagában nem életképes, gazdaszervezet - állati vagy emberi - szükséges számára, hogy életben maradjon, és szaporodjon, hiszen tápanyagot von el a szervezettől, azaz élősködik. A kutyák és macskák bélrendszerében élő férgek - melyeknek lárváit például a nyers húsból és a zsigerekből, a nyuszik pedig mosatlan vagy földdel szennyezett terményekből vesznek fel - sajnos az emberek szervezetében is megtelepedhetnek. A fertőzött állatok rendszeresen ürítenek petéket, lárvákat, melyekkel fertőzik környezetüket.  

A féregfertőzésnek leginkább a gyermekek vannak kitéve, mivel ők a higiéniás szabályokat nem minden esetben tartják be, nem mosnak kezet, a szájukba vesznek mindenfélét, amit nem kellene.

A cicákban és kutyákban egyaránt előforduló kampósféreg kampó alakú szájszerve után kapta nevét, melynek segítségével beleakaszkodik a vékonybél belső falába, és vérszívással táplálkozik, aminek következtében később komoly vérszegénységet is okozhat. Csökkenő testsúlyban, illetve étvágytalanságban mutatkozik meg a féregfertőzöttség, de alultáplált, rossz körülmények közt tartott állatoknál jelentkezhet véres hasmenés is.

Az orsóférgek közül a Toxocara canis a leggyakoribb az állatoknál, a lárvák a vékonybélben telepszenek meg, majd azután petéket raknak. Ürülékükben általában mindig lehet találni féregpetéket. Legsúlyosabb tünetei a kiskutyáknál jelentkeznek, akik alulfejlettek, ez hányásában, hasmenésben nyilvánul meg, de a kölyök hasa is árulkodó lehet, ami kitelt és hullámzó. Végső esetben halált is okozhat náluk.

A galandférgek a kutya és cica legkellemetlenebb belső parazitái, melyek a bélcsatornában élnek, és a bolha terjeszti őket, hiszen lárvái belőlük fejlődnek ki. Az ember akkor kerül veszélybe, ha a kutya simogatásakor a szétrágott bolhában található lárvák a kezére, onnan pedig szájon át az emésztőcsatornába jutnak. Az állatoknál emésztési nehézségekben, étvágytalanságban, nyugtalanságban nyilvánul meg a férgesség, a legjellemzőbb tünet azonban a végbéltájék viszketése, amit az állat harapdálással és fenekének földön húzásával, úgynevezett szánkázással próbál enyhíteni.

Az ostorférgek a vakbélben telepednek meg, de csak nagyon ritkán láthatók az állat székletében, és, mivel a férgek kevés petét raknak le, gyakran nagyon nehéz kimutatni a fertőzést. Ha az állat kórosan lesoványodik, dehidratált, és nyálkával borított a széklete, érdemes felkeresni az állatorvost.
Szabad szemmel nem látható, és nem érzékelhető, mikor fertőződik meg a házi kedvenc a férgekkel, így a prevenció mindenképp fontos.

Hogyan féregtelenítsünk?

A férgek által okozott megbetegedések az emberben súlyosak, akár halálos kimenetelűek is lehetnek. Ezért nagyon fontos a megelőzés, melynek egyik legegyszerűbb módja a rendszeres féregtelenítés, ami évente egyszer kötelező. Rendelkezésre állnak különböző, férgekre ható készítmények. Mivel a féregpeték szabad szemmel nem láthatóak, a legjobb, ha széles hatású féregtelenítő szert alkalmazunk kedvenceinknél, melyek hatásosak mind a fonál-, mind a galandférgekre.

Szakemberek szerint a legideálisabb, ha negyedévente adunk féreghajtó készítményt kedvenceinknek, de egy erdőn-mezőn sokat sétáló kutyánál, illetve kisgyermekekkel együtt élő kedvenceknél ideálisabb a havonkénti féregtelenítés. Mivel a kölyökkutyusok már születésükkor féreglárvákat hordozhatnak, amivel a méhben fertőződhetnek, érdemes 2-3 hetes kortól 12 hetes korig 2 hetente, majd 6 hónapos korukig havonta és később féléves kor után 3 havonta féreg elleni készítménnyel kezelni őket.

A felnőtt kutyák esetében évente egyszer-kétszer, illetve minden hasmenés esetén érdemes bélsárvizsgálatot végeztetni az állatorvossal. A kutyával ellentétben a macskák nem hordoznak születésükkor magukban lárvákat, de a negyedévenkénti féregtelenítést ugyanúgy alkalmazni lehet megelőzésképp, mint négylábú társaiknál.

A bélférgesség megelőzése

Nem könnyű megmondani egy kisállat esetében, hogy férges-e, vagy sem, főként a kezdeti stádiumában, amikor az ürülékben nem jelennek meg féregpeték. Mint oly sok más esetben, a megoldás itt is a megelőzés: a kutyákat és a macskákat rendszeresen, megfelelő módon kell féregteleníteni, de a kis kedvenc környezetére is figyelni kell: igyekezni távol tartani a nyers hústól és zsigerektől vagy a mosatlan ételtől, de az állatok tisztán tartásáról is gondoskodni kell. A kutya- és macskapiszok felszedésével és biztonságos kezelésével is sokat tehetünk a kis kedvencek és saját környezetünk, egészségünk megóvása érdekében.

Vicces cicák

Akinek van macskája, megérti: ezek a szőrmókok szórakoztatóbbak tudnak lenni, mint bármelyik tévéműsor.

Borító- és ajánlóképek: Getty Images Hungary.

• házi kedvenc
• betegség
• Terasz