Rengeteg anya és gyerek életét mentette meg a bába: könyve korszakalkotó volt

Évszázadokkal ezelőtt a vajúdó asszonyok legfőbb segítségei a bábák voltak, akik nem csupán a szülés közben voltak jelen, hanem utána is legalább egy héten át látogatták, szoptatási tanácsokkal látták el és segítették a nőket.

A bábák nemcsak várandósokkal és gyermekágyasokkal, hanem menstruációs gondokkal vagy terhességi rosszullétekkel küzdő nőkkel, beteg gyermekekkel, de még nemi beteg férfiakkal is foglalkoztak. Justine Siegemund (1636-1705) maga is bába volt a 17. században, és nemcsak hagyományos feladatkörében volt jelen az anyák és gyermekek mellett, de megírt egy könyvet is, mely korszakalkotó volt az orvostudományi írások sorában. Siegemund volt ugyanis az első Németországban, aki a nők szemszögéből írt szülészeti könyvet, meglátásaival biztonságosabbá téve a szülés folyamatát és megmentve rengeteg anya és gyermek életét.

A bába szülészeti könyve

Évszázadokkal ezelőtt megközelítőleg sem tudtak annyit a szülésről, mint napjainkban, és a ma már rutinosan orvosolható szövődmények is végzetesek lehettek mind a nők, mind a babák számára. Justine Siegemund elhatározta, hogy változtat ezen.

Részint saját egészségügyi problémái is a bábaság irányába terelték őt. Siegemundnak ugyanis méhsüllyedése volt, ami azt jelenti, hogy a méhe körüli izmok és szalagok meggyengültek. Ez a betegség azzal jár, hogy a méhnyak egyre lejjebb csúszik, a hüvelybe jut és akár ki is türemkedhet. Fájdalmas, alhasi fájdalommal járó állapotát nem ismerték fel, félrekezelték, várandósnak vélték. Siegemundot saját tapasztalatai miatt különösen mélyen érintette, hogy ilyesmi megtörténhet, és nem tudta tétlenül nézni az e területen uralkodó hiányos ismereteket. Így a nőorvoslás mellett döntött. Bár tanulmányait eredetileg nem a szülésre akarta fókuszálni, csupán a női test működésére, idővel bábaként is tevékenykedett.

Pályafutása során több ezer baba születését kísérte végig, majd a munkája során alkalmazott technikáit Az udvari bába (1690) című szövegben írta le. Új nézőpontjai forradalmiak voltak a szülészet történetében. Pályatársaival ellentétben alig alkalmazott gyógyszereket vagy különböző eszközöket a szülések levezetése közben. Kezdetben szegény asszonyokkal dolgozott, később, amikor nevet szerzett magának, már tehetősebbekkel is. 1701-ben hivatásos udvari bába lett Berlinben.

Berlini évei

Hírneve gyorsan terjedt Berlinben. Ő segítette világra a királyi család csecsemőit, és nemes nőket kezelt olyan betegségekkel, mint a méhnyakrák. Úrnője, II. Mária angol királynő hatására írta meg 1690-es könyvét. A királynő ugyanis annyira elégedett volt Siegemund munkájával, hogy megkérte, írjon egy oktatószöveget a szülésznőknek.

A korábbi orvosi szövegeket addig jellemzően férfiak írták, ezért Az udvari bába korszakalkotónak számított. Leírta, hogyan segített világra egészséges babákat 37 hetesen, eloszlatva azt a téves elképzelést, hogy a csecsemők csupán 40 hét után maradhatnak életben. Írt a magzatburok-repesztés fontosságáról is, ahogyan olyan problémás eseteinek történetét is írásba foglalta, amikor a babák vállal kifelé jöttek a világra. Abban az időben az ilyesmi mind a gyermek, mind az anya számára halálos volt, de Siegemund rájött, hogyan fordíthatja meg a babát a méhben, hogy a megfelelő módon jöhessen világra.

Írásával azt a tévedést is eloszlatta, hogy a gyermekeket csak férfi orvosok segíthetik világra biztonságosan. Ami azt illeti, ők is sokat tanulhattak Siegemund sikeresen alkalmazott technikáiból. Nem telt bele sok idő, hogy a könyvet más nyelvekre is lefordították. A híres bába 1705-ben hunyt el, 68 évesen, 6200 sikeres szülés levezetésével a háta mögött.

Olvass még! Ismerd meg az első női írnok történetét!

Christine de Pizan volt az első női írnok a középkorban - V. Károly udvarában születtek versei és elbeszélései.

(Képek: Getty Images Hungary, wikipedia.org.)

• bába
• szülész
• könyv
• 17 század
• történelem
• Terasz