A kormány csúsztatásokkal menti a menthetőt

Az Európai Parlament a héten elfogadta azt az állásfoglalást, amely kritikákat fogalmaz meg az új magyar alkotmánnyal szemben, egyben felkérte az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül az alaptörvényt, valamint a hamarosan a parlament elé kerülő sarkalatos törvényeket.

Az állásfoglalásra Répássy Róbert igazságügyi államtitkár reagált, védve az alaptörvényt, készítőit és elfogadóit. Az államtitkár a több mint tíz kifogásolt passzus közül kettőre tért ki, nyilatkozatában egyrészt a határon túli magyarok támogatásával, másrészt a tényleges életfogytiglani büntetés alkotmányba kerülésével kapcsolatos EU-s aggályokat próbálta cáfolni - olyan érveléssel, amely viszont több ponton is sántít.

Az állásfoglalás nem azt kifogásolja, amiről Répássy beszél

Répássy a tényleges életfogytiglanival kapcsolatban megfogalmazott kritikákra például válaszul azt mondta: az igaz, hogy a tényleges életfogytiglani büntetés bekerült az alkotmányba, de ezzel egyúttal szűkülnek is alkalmazásának lehetőségei, hiszen az alaptörvény kimondja, hogy csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki.

A gond ezzel az érvvel az, hogy valójában teljesen érdektelen, szűkültek-e, vagy sem a büntetési tétel alkalmazási lehetőségei. Az EP-nek ugyanis nem azzal van baja, hogy eddig szélesebb körben alkalmazhatták ezt a büntetést, hanem azzal, hogy egyáltalán alkalmazzák.

Az ugyanis, ha valakit teljes egészében megfosztanak annak elméleti lehetőségétől is, hogy valaha kiszabaduljon a börtönből, az európai emberi jogi egyezménybe ütközik, Magyarország pedig vállalta, hogy nem sérti meg ezt az egyezményt. Épp ezért fogalmaz úgy az állásfoglalás, hogy az alkotmányban való szerepeltetés helyett a tényleges életfogytiglani büntetés tilalmát mondják ki.

Répássy ezzel kapcsolatban közölte azt is: ha a strasbourgi emberi jogi bíróság aggályosnak találná a tényleges életfogytiglannal kapcsolatos szabályozást, elképzelhetőnek tartaná azt a megoldást, amely előírná, hogy bizonyos időközönként felül kell vizsgálni az ilyen típusú ítéleteket. Hozzátette ugyanakkor, hogy az emberi jogi bíróságon nincs ebben az ügyben eljárás Magyarországgal szemben.

Bár az államtitkár szerint ez már akár legitimálhatja is a büntetési tétel alkalmazását, egyáltalán nem biztos, hogy a jövőben sem indul eljárás emiatt Magyarország ellen, sőt, az állásfoglalást tekintve ez egyáltalán nem zárható ki.

Az EU-s tagállamok közül egyébként csak Nagy-Britanniában létezik a tényleges életfogytiglani büntetés, de ott meg írott alkotmány nincs. Így ez egy hungarikumnak számít.

Kritika a határon túli magyarokkal kapcsolatban

Az EP-s állásfoglalás kritikát fogalmaz meg az alkotmány határon túli magyarsággal kapcsolatos cikkelyével kapcsolatban is. Az állásfoglalás szerint azok a részek, amelyek magyar állam külföldön élő magyarok iránti kötelezettségeiről szólnak, jogalapot teremthetnek olyan fellépésekhez, amelyeket a szomszédos országok belső ügyeikbe való beavatkozásnak tekintenének, ami viszont a feszültségek fokozódásához vezethet a régióban.

Az alkotmányban ez áll: Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.

Répássy az állásfoglalás határon túli magyarokra vonatkozó részét "tárgyi tévedésnek" nevezte, közölte továbbá: az a felfogás, hogy Magyarország a földrajzi határain kívül is hatásköröket akarna gyakorolni, "egy az egyben" a szlovákok álláspontja, ezért is üdvözölte az EP állásfoglalását Mikulás Dzurinda szlovák külügyminiszter.

A gond ez esetben egyrészt azt, hogy Répássy nem fejtette ki bővebben, hogy pontosan mire is gondolt tárgyi tévedés címén, másrészt pedig, hogy az államtitkár itt is félreértette az állásfoglalást.

Az EP ugyanis nem azt mondja, hogy Magyarország mindenáron a földrajzi határain kívül is hatásköröket akarna gyakorolni, hanem azt tartja problémásnak, hogy ezzel a passzussal ezt a jogalapot egyáltalán megteremtették.

Tagállami hatáskör, de igazodni kell

Répássy arról is beszélt, hogy az alkotmány elfogadása tagállami hatáskör, az államtitkár így jelezte, hogy az Európai Unió tulajdonképpen nem szólhat bele ebbe a témakörbe. Az államtitkár hozzátette, ezt maga az állásfoglalás is deklarálja.

Ugyanakkor ez sincs teljesen így, az állásfoglalásban ugyanis valóban szerepel, hogy az új alkotmány kidolgozása és elfogadása tagállami hatáskör, ám hangsúlyozzák benne azt is: a jelenlegi és a csatlakozó tagállamok, valamint az EU feladata, hogy biztosítsák, hogy a tartalom és a folyamatok megfeleljenek az uniós értékeknek, az Alapjogi Chartának, az emberi jogi egyezménynek, továbbá hogy az elfogadott alaptörvény szövege és szellemisége ne mondjon ellent ezen értékeknek és eszközöknek.

- Mindezt egyértelműen bizonyítja az, hogy a jelenlegi tagállamok közül számosnak felül kellett vizsgálnia és módosítania kellett az alkotmányát az uniós csatlakozás érdekében, vagy az egymást követő uniós szerződésekhez kellett igazítania, elsősorban a bizottság kérésére - teszik hozzá.

Orbán Viktor is csúsztatott

Az állásfoglalás jelentőségét egyébként Orbán Viktor is megpróbálta elbagatellizálni. A miniszterelnök közölte: semmilyen jelentősége nincs annak, hogy az Európai Parlament képviselői milyen határozatot fogadnak el a magyar alaptörvényről, "ez egy jottányit sem befolyásolja a magyar parlamenti képviselők munkáját".

Ám ez is csak részben igaz, mivel az EP-állásfoglalás megszavazásának van jelentősége, nem is kicsi, hiszen az abban az Európai Bizottság felszólítása is szerepel az alaptörvény felülvizsgálatára. Ha pedig a bizottság úgy dönt, az alaptörvényen muszáj változtatni, és a kormány nem akar az elutasító hozzáállása miatt pénzbüntetést kapni, akkor az alkotmányt át kell írni. Ez pedig már bizonyosan befolyásolni fogja a parlamenti képviselők munkáját is.

• alkotmány
• belföld
• Terasz